Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek
nek, és egyik a másiknál többet igémé érette, a czéhmester azon vehessen száz bécs bírságot, másodszor úgy, harmadszor mesterségit vessze el. 6- Ha valahonnan gyapjút hoznak be a városra, a mestereknek, ha értékek és akaratjuk leszen reá, megvegyék és önmaguk között elosszák. Ha penig az szorútságért meg nem vehetik mindjárást, tehát a piaczon harmadnapig álljon és ha akkor is meg nem vehetik, azután a kinek akaratja leszen reá, megveheti. 7- Ha valamely mester szűrt csinál és a mellékinek egy avagy két járás híját hagyja, és a czéhmesternek hírivei lenne, azon a czéhmester vegyen elsőben száz bécs bírságot, másodszor annyit, harmadszor is ha úgy találtatik, mesterségit veszti el. 8~ Ha valamely mester egyik a másik munkását avagy szolgáját elhitetnéje, annak első büntetése száz bécs, másodszor annyi, harmadszor mesterségit veszti el. 901 Ha valamely csapó mester másunnan bejönne és a mesterek közibe nem akarnája magát adni, hanem a czéhnek engedetlen lenne, annak a czéhmester szűrét elvehesse és az engedetlenségért a várba beadja. 1051 A szűr kallónak minden mester egy vég szűrtől adjon 92 pénzt és ételt, ha valaki többet adna, annak birsága száz bécs. 11- Minden mester egy szűr béltűi a fonyónak adjon öt pénzt és ételt, a tépőjé- nek is egy szűr béltül öt pénzt és ételt, a ki megcsapja is, öt pénzt és ételt, a ki penig ételt nem kíván, annak adjanak tíz pénzt. 12- Minden mester, a ki melléket fonat, a mellék fonyónak adjon száz bécset, a ki penig ételt kíván, 25 pénzt. A ki penig följebb ad, a birsága száz bécs, másodszor is annyi, harmadszor mesterségit vessze el. 13- Ha valahonnan mesterlegény bé- jönne, tehát az a czéhmester házához menjen, és harmadnapig ételt adjon neki, annak utána penig a mely mesternek nagyobb szüksége lészen, a czéhmester annak adja. 14- Ha valmely mester mesterségét követné, tehát a czéhmester az egész mestereket egybe gyűjtse, és a ki magát bé a- karja adni a czéh köribe, az adjon elsőben két kappant aprón vágva, egy ludat gyömbéres lével, öt font tehát hús pecsenyét, tíz czipót, hét pint bort és 3 forintot. Azt végeztük egész czéh akaratjábúl, valaki ezután béadja magát a czéhbe és fölköveti, tartozik, adjon tíz forintot, de hogy kisebbik fia legyen itt valónak fel ... 15. Ugyan azon mester úgy mint öt forint, de semmit nem egyebet, hanem 25 d. fölebb. (?) 15- Ugyanazon mester levelével megbizonyítsa, hogy czéhes helyen és hol tanult, ha penig meg nem bizonyíthatja levelével azt, tehát annak a mesterségét újonnan fölkövetni kényszeríttetik, a czéhbe adjon 3 forintot, egy tál étket, öt czipót, két pint bort. 16- Ha valamely mester egyik a másikat tiszteletlen szóval illetnéje, tehát a czéhmester azon a panasz pénzt megvegye és törvény szerint a szitokért is száz bécs bírságot vegyen, másodszor annyit, harmadszor mesterségit veszti el. 17- Ha valaki a mesterek közül a lélekével szitkozódik, jó bizonyság alatt annak büntetése 4 frt, a ki meghallja is és meg nem mondja, annak is büntetése 4 frt, a czéhmester ha elmondja 8 frt, mivelhogy ő viseli az egész czéhet és tanítja. 18- Ha valamely mester egyik a másik műjét aláznája, annak büntetése száz bécs, másodszor is úgy, harmadszor mesterségit veszti el. 19^ Minden mester, a ki magát beadja a czéhbe, az a czéhbe beesküdjék, hogy igazán él a czéhnek igazságával, a ki penig nem mester és nem tanulta a mesterségét, annak a czéhbéli mester se szüjjön, se kalljon.23 20^ Minden ifjú mestert a czéh feleség néikül a czéhben tarthat esztendeig, de esztendő múlván ha meg nem házasodik és a nélkül akar élni, mestersége annak letétetik mindaddig is, míg felesége nem lészen. 21- Minden ifjú mester, ki akar beadni magát a czéhbe, addig annak mestersége fel ne adassék mind addig, míglen bizonyos tanuló mester levelit meg nem hozza. (P. H.) 23 Szőjjön és kallózzon. 98
