Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 3. szám - A pápai önkéntes tűzoltó testület története 1871-1912
iparosaink jó részének ez lenne a főfoglalkozása. Még tűzoltózenekarunk is virágzott Károly elnöksége idejében. Az elnököt a neve napján szerenáddal tisztelik meg; az ilyen névnapok mindig igazi tüzoltóünnepélyek voltak. Főparancsnoktól az utolsó kürtösig mindenki, aki ott megjelent, áldomást ivott, de ki-ki feltétlenül egyenruhában tartozott megjelenni. Napi jelentésre reggel fél nyolckor a kürtös mindig tartozott az elnöknél megjelenni, akitől ő személy szerint számon kérte, ki hogyan viselkedett az őrségen, vagy az előfordult tűznél és kifogásait a tisztekkel szemben sem hallgatta el. Éppen azért Teufel Mihály főparancsnokkal néha össze is tűzött; hisz 1887-iki lemondásának is ez volt az oka; de haragot tartani Szabó Károllyal nem lehetett, mert ő maga sem tartott haragot soha. Mikor azután a kürtös a jelentését feszes figyelőállásban elmondta, távozhatott; de olyan sajátságos, hogy az elnöktől kifelé menet mindegyik a bajuszát törülgette. - Én ezt mint ottlakó évekig megfigyeltem; ez a kürtösöknek abban az időben olyan sajátságos szokásuk volt! Az 1893-ik évben Teufel Mihály főparancsnoknak városunkból elköltözése miatt, az év végéig Heim Ignác alparancsnok töltötte be tisztét helyettesképpen, az 1894. febr. 11- én tartott gyűlés azután Heim Ignácot főparancsnokul, helyére pedig alparancsnokul Bik- ky Sándort választotta meg. 1895-ik év őszén elnökét vesztette el az egyesület P. Szabó Károly elhunytával; a következő év április 12.-én Mészáros Károly alelnök vezetése mellett az elnöki tisztre egy, az egyesületnek csaknem keletkezése óta alapvető és nagyon is számottevő tagját és tisztviselőjét, Szokoly Ignácot választották meg egyhangúlag, közfelkiáltással, éljenzéssel. Mikor a választók beléhelyezett bizalmát megköszönte, mindjárt kijelentette, hogy követeljék meg tőle is, mint az egyesület vezetőjétől a pontosságot, buzgóságot, mint ahogy neki is szándéka azt megkövetelni a tagoktól, mert csak kölcsönös ügybuzgalom virágoztat- ja fel az egyesületet. Tíz év munkája követte a szép fogadalmat. ígéretét az új elnök be is váltotta és a következő években már 40 új taggal növekedett az egyesület; a gyakorlatokon a működő tagok pontosan megjelentek, az előforduló tüzeseteknél kifogástalanul teljesítették kötelességeiket. Negyedszázados tűzoltói működése alatt Szokoly Ignác, az új elnök, a vidék egyik legtekintélyesebb, szakértő tűzoltójává képezte ki magát. Ezért midőn Heim Ignác főparancsnok 1897-ben meghalt, helyére főparancsnokká is Szokoly Ignácot választotta meg az egyesület, ki közben országszerte használt jó tankönyvet is írt a tűzoltásról. Szokoly Ignác elnöki és föparancsnoki kettős tisztségében érte meg az egyesület 30 éves fennállásának emlékünnepét 1901-ben és augusztus 20-án fényes ünnepéllyel azt meg is ülte. Teljes megnyugvással és önérzettel tekinthetett vissza az egyesület a felebaráti szeretet szolgálatában eltöltött 30 éves működésére. Maga a Pápai Lapok is oly kérelemmel hívta fel az ünnepélyre az olvasók figyelmét, hogy azon minél nagyobb számmal vegyenek részt, elismeréséül annak, hogy ennek a testületnek hálával és köszönettel tartoznak. Az augusztus 20-iki ünnepély figyelmeztet bennünket a hálára, mellyel e kiváló testület iránt tartozunk. Veszprém, Kiscell, Sopron és Takácsi tűzoltó testületéi is képviseltették magukat ez ünnepélyen. Az ünnepi beszédet a közgyűlésen Óvári Ferenc orsz. képviselő, országos tüzoltószövet- ség alelnöke tartotta. Közebéd, nagygyakorlat, táncestély mind igen sikerültek; fizetéses tűzoltóinkat pedig az őrtanyán vendégelte meg a városi hatóság és egypár jókedvű adakozó. 1902-ben élete negyedik évtizedébe lépett az egyesület; felebaráti nemes munkájának hűséges teljesítése mellett tölt el az a néhány év is, ami ezek után következett. De bármenynyire szívén viselte az elnöklő parancsnok az egyesület ügyeit, vagy talán, hogy éppen azért nem vette észre a veszteséget, ami az egylet főtisztségének egy kézben való egyesítése által az egyesületet érte. A tűzoltó-egyletnek szüksége van külön elnökre és külön főparancsnokra, mert ezen tisztségek egyike sem lévén fizetéses hivatal, nagyon elég dolgot ad kinek-kinek az ő életpályája mellett e tisztségek egyikének is pontos, megfelelő betöltése. A főparancsnok az egyesület működő tagjaival teljesen el van foglalva; az elnökség a választmánnyal gondozza az egyesület vagyoni ügyeit, külképviseletét, sőt sok tekintetben ellenőrzi a működő tagok munkáját is. Nagy Lajos királyunk is így sóhajtott fel élete végén, Lengyelországról beszélgetve: kevés két or60
