Kulturális Hírek, 1949. november-december

1949-12-14 [0789]

Maltz - Amerika igazi hangja ub Zs'^fcr/B/P Tr W a s h i n g t c n bői jel öltik: m. Albert maltz Brooklynban született. Egyetemi tanulmányik elvégzése után a hnrminoaa évek végén adta Imi els< realista Ifegl^két, "A földalatti folyo3Ó"-t, amelynek tárgyat és eseményeit az^éerikal valóságból meritette, E regényével Albert Maltz a fiatal ame

^kk

ai irók első sorába került. ^Bk Amikor a háború kitört, Maltz bebizonyította, hogy szenvedélyesen és fáradhatatlanul küzd a fasizmus ellen, második regénye: ^éke reszt és a nyíl" óriási példányszámban j ű. .-nt meg, sőt a Roo sevét -kormány határozata értelmében elhasználták arra is, hogy az amerikai katonákat f elvilágos it sák a hitleri fasizmus módszereiről. Mait zéov el Iáit több mint harminc antológiába vették Maltz ekkor még csak harminc egynéhány éves volt. Nem zárkózott el^kyilágtól, regényeit nem az Íróasztalnál álmodozva irta: benne él^éiz életben. A politikai kérdésekben bábozás nélkül állást f ogélt, tagja volt haladó szervezeteknél:, átlátott a társadalmon, m eglé^a hibáit, szóval és tettel dolgozott a javitáson. Minthogy nyitótt^kemoel járt a világban, okkor sem hallgatott, amikor látta, hogsk^emsokára siri osond nehezedik az országra, ha legjobbjai nem haliénak szavukat. Maltz is állást foglalt, amikor látta, kegy jog- és al köiénysérté st követnek el kiváló . antifasisztákkal szemben, lé Howard Past és vele együtt tiz más antifasiszta amerikai polgár egye sül etekkel apitott a Franc o fasiszta kordái ellen küzdő menekült har co s olcépoga t á s ár a. Itt lépett közbe a hirhedt "Amerikaellenes Tevékenyijépt Vizsgáié Bizottság", Azt követelte az egyesülettől, hogy szolgájéssa ki támogatottjainak névsorát. Természetes, hc g, az egyesület eSéisitotta ezt a minős it hetetlen kérést. Az Amerikaellenes Tevékenyégét Vizogáló Bizottság erre a kongresszus ál Utólagos "semmibevételét óimén birésá; elé állit tattá őket és a birésá; az ugye sül etet röaken t ag j át börtönbüntetésre ité-lte, r^ Ebbe a karcba avatkosotWke Albert i^altz. Rámutatott Zola példájára a Broyi'us-pérben, Byinié^ Anatele Francé, Makszim Gorkij, Osehov, Walt Whitman és más iról^éajat artásaraj bebizonyította -zzel, hogy az iró/felelőg a szabadságét; vivott harcért és óva intette hazáját attól, h továbbra is a jíSkoyenlőtlenség utján haladjon, ^é. ( /Fo ly téfrr./ ^