Kulturális Hírek, 1949. november-december

1949-11-28 [0789]

Sarflé- az embergyűlölőt hirdetője KS Tr^^/P Tr Parisból jelentik: ^k A burzsoá Nyugati divatos irodalmi áramlatainak r cakciÓ£récói között Joan-Paul Sartro egyike a legtöbbet emlegetett oknckjBkzt állítják, hogy uj filozófiai iránynak, az úgynevezett exiszlécializnusnek megalapítója. Valójában azonban nyakatekert elmeiéiben egyetlen uj gondolat sincs? az oxisztoncial izmus csupán az idciéista filozófusok reakciós eszméinek ismétlése. Az egyéniség -éftrtre szerinti - szabadsaga azonban nem más, mint az imperialista embergyűlölő és kizsákmányoló szabadsága és lényegében csupá:Sépdernizálása az "u'bermonsch" nietzschei elméletének, Eleket a nézeteket kirdetik Sartre szépirodalmi munkái io. RegényeiloéLhangsulyozza, hogy a szabad egyéniség számára csak a feltétlenekig ány terei, .ti meg a. lehetőséget erő s, rendkívüli jelléravonások kétakitásár a, Példátlan cinizmussal jutnak kifejezésre reakciós nélépi színdarabjaiban. Tisztában van azzal, hogy a sz inp ad mü veszet mcétora. erővel befolyás. Íja a közönséget és ezért igyekszik a sz inpad céf el használni rothadt nézetei minél szélesebb körbon történő toétesztésóre. Tengerentuli pártfogóinak kapóra jön darabjainak álproébmatikája és hőseinek embergyűlölő, természetellenes mag at art ás a Sartre "A legek" cimü darabjában Aisohyles Oresteiájánok témáját dolgozta Or.estes azonban Sartre színmüvében nem. .annyira a bosszútól Btva gyilkolja mag anyját, hanem inkább azért, hogy igazolja Sartroé^telét: az erős egyéniségnek mindent szabad. Egy másik darr.bjábléa franci a ellenállási mozgalmat becsmérli, A darab tele van szciéSkos t orzitással, beteges sopánkodással, de egy szó sem esik arr^kinagy hivatásról, amelyet az ellenállási mozgalom hivői bc^BjLtöttok* "A "Piszke s kezek" cimü ^bvj ételienes förmedvónyében Sartre r proletariátussal szo okon érzett állati gyűlöletet átviszi a munkásosztály élcsapatára, SÉfommunista Pártra, A francia közönség haladó rétegeiben ez az aljén ós hazug ssinmü egyhangú felháborodást cs tiltakozást keltett«ék Sartre a sötétség lovagja. Szennyes irodalmi és gálád politikai tevékenysége a haladó emberisében csak a mély megvetés érzését kelti, /tel/ -n