Kulturális Hírek, 1949. szeptember-október

1949-10-17 [0788]

Az amerikai szinház o reakció szolgálatában Ks Tr/lm/Vá Tr N e w Yorktól jelentik: A szinház az Egyesült AlJ ónokban viszonylagos fogalom, Az egész országban alig van állandó' szinházi együttes* A daratok előadásé rendszerint ugy történik, hogy egy szinházi nagyvállalkozó megvés rolja a darabot, o lka Imi társulatot toboroz, koros egy sztárt hozza s aztán szinrehozzo . Ha a darab megbukik, vége a szinnáznak. Állandó jellegű szinházi együttesek csak New Yorkban, a Broadway-n működnek. Ez zárt szinházi világ, tulajdonképen a hollywoodi filmtokések kísérleti telepe. A filmmonopolisták adják a pénzt az elöod.sokhoz éa a sikeralapján választják ki uj filmjeik szcenáriumait. A szinház jegy ára mogfize the te tlonül magas s igy az amerikai munkás nem jut ahhoz, hogy színházba járjon. A szinházi vállalkozók a nézők Ízlésének vannak kiszolgáltatva, attól függenek, de ugyanakkor, romlott orkölosü darabjaikkal még inkább rontják a közönség' ízlését • Műsoraikban hiába keresnénk a világirodalom remekeit« Shakespeare, Moliere, Csehov nevét nem hirdetik a fényreklámok, A világirodalom nagyjai nem felelnek meg a Broadway-nek. A mult évi szinházi idényt részben "könnyű" vígjátékok, részben "komoly" drámák és zenés lótv ányosságok jellemezték; Üzleti szempontból a látványos revük aratták a legnagyobb sikert. Egy ostoba kis epizód köré -se por tositvo ti zhusz je le ne tbe n felvonulnak a görlök; a sztárok és szárnyra bocsátják a Broadway híres slágereit, Az égik legsikeresebb revü, "A Csendes-óce.'non" tartalma mindössze annyi, hogy a primadonna nem hajlandó férjhez menni ogy ültetvS íveshez, mert első felesége polinéziai asszony volt s es sérti az amerikai nő foji^ büszkeségét. Egy mésik zenés revü cime: "Gyere, súgok valamit". A fősláger jellemzően így k sdődik: "Te neuraszténiás vagy, én pszichopata..." Nem sokká 1 biztatóbb ke pof "nyújt a vígjátékok re per toár ja sem. A legnagyobb sikert a "Mr• Eoberts" cimü vígjáték aratta, amely a tengerész életének ür^s unalmát mutatja be, Sámuel Spewak "A két v.k egér" cimü színmüve üres locsogás. A legtöbb vígjáték igényt som emel az irodalmi színvonalra és"a nézőnek nem is akar másé nyújtani, mint durva komikumot és pornográfiát. A "komoly" dráma még jobban mutatja az :.merikái szinpad erkölcsi és intellektuális csődjét. A drámák közös jellemvonása, hogy betegwsen menekülnek' a múltba és nem ókornak tudora'st venni a jelen égető kérdéseiről*' ji /Polvt. köv./ «L