Kulturális Hírek, 1949. július-augusztus

1949-07-09 [0788]

Hogyan alakította a Dokucsajov Intézet virágzó oázissá az ogykori pusztaságot? - A magyar parasztküldöttség n ''kősivatag'

1 zöldoló' földjón SZIB t 2 8 Pi/a/Mk Tr Moszkvából jolontik: - Ez aztán "kősivatag''! - kiáltott fal Vaozil István, a magyar parasztküldőttsóg ogyik tagja

; amikor megpillantotta a szájhagyomány szerint kosivá tagnak nevezett vidék erdősavaktól övezett, buján zöldelő szántó-fö]djóit, k magyar parasztküldöttség gépkocsijai most értok a kapuiv alá, amelyen oz a felirás áll: "A Középső Csomóz jom-Övozet" !,

V,V, Dokucsajev" "Tudomnrvoc-kJ.sérlótl Intézete", - Lehet, hogy itt valaha sivatag volt? - kérdi minden iránt érdeklődő Seregély József. Megjegyzésére senki sem ad választ: mindenki, az uj életre kelt pusztaság élő szépségében gyönyörködik. Ujabb és ujabb kép tárul az onibor szeme elő. Az ut közelében hatalmas tölgyek állanak, távoXabb sudár nyírfák törnek az ég felé, A két erdősáv között rozsf ö!}d van, távolabb hatalmas buzatongort ringat a széi

r .iz utkanyarulat mögöut lucernást lrüunk, amot~ beláthatatlan eaapraf01 gó-táblák, A tölgyfákkal szegélyezett útról letérve a gépkocsi ogy háromemeletes épület eleit áll mog. Egykor "Kősivatag,'' - ma mintagazdaság Mogórkoztünk a "kősívatagba "„ Ez az elnevezés ma már oemmikép som folel meg a valóságnak, i Az intézet menko.társai meleg kézszorítással üdvö zlik a magyar parasztküldöttsóg tagjait, - Milyen jó lehet Itt lakni - mondja barátnőjének Szűcs Ilona s rámutat a csinos fehér házakra, a körülöttük dÍ3Zlő meggy-,'akáo- és topolyafákra. Az üdvözlések után a vendégek és a vondéglátók bemonnek a tágas igazgatói irodába', Igor Szkacskov, a Dokucsajev-Intézet igazgatója elmondja a vendégeknek a "Kősivatag" átalakításának történetét, A "Kősivatag'' történeteik Mindaz, amit a magyar parasztok láttak, az erdők •'• a zöldclo foldok, az utolsó fűszálig emberi kés müve, Ötven evvel ozoló'tt a Kősivatag még toljosűn kihalt volt, Kéró-félókön kivül 3ommi som birta el az éghajlatot. Nyáron a föld szószerint kőkemény volt. Vizet és fát sohol som lehetett látni, A tavaszi olvadás és a tavaszi osőzésok után a két kis'folyócska és a talajvízből képződő tavak nagyon honra'r M<?*t--f • '•- ?v* vxt? / !••