Kulturális Hírek, 1949. május-június
1949-05-21 [0787]
Ssózhat evvel ezelőtt született Timirjazev, a legkiválóbb orosz ' darwinié ta SzIB Vö/Si/P Tr "Alighogy eszmélni kérdtem, már boiém plántáltatok az igazság ka tár talán szeretetét ós ai izzó gyüiölc:- t minden igazságíalansaggal. legfőképpen pedig a társadalmi igazság t x. ian sá, -g-U szemben'abban a sötét korben,' amikor - a költő szavai cz..rint' - szülőhazája földjére még magja c-om hullott a tiszta, anbori életnek" - irja"Tudomány oc Demokrácia" cimü munkájánál: első oldalcin kiiment Árkainvice Timirjazev, a legjelontdscbb orosz tudósok cgyiko, a legkiválóbb orozz darwiniét a. Timiriazcv loő éwol ezelőtt, 1843 május 22-ón született. Családja körében korán érdeklődni kezdett a tormész* ttudományok ós a társadalmi kérdések iránt. -*pia vámhivatali igazgató volt, do "politikai megbízhatatlanság* miatt állását vesz 1totie, legidősebb bátyja fizikai és kémiai kísérlet* ket falytatot~,1861 -ben beir okozott a pétsrvári egyet en tem 5ss et tudományi karára. Diái: JVC iben fiziológiái ez egyéb tudományos ziunlrája mellett uj ságiráz sal is foglalkozott; cikkeiben a 6o-as ivei: társadalmi eszméit Ss mozgalmait' tükrözte. Tudományos téren különösen a darwiniznus és az akkoriban f elfedezett színképelemzés íoglalkoztattá, 1866-ben befejezte tanuliiányadt a pátervári egyezem természet tudományi karán, két év múlva pedig nagy fzltlinőst JKol'Cttt cg;/ munkájával, amelyben ee J : tárgyaltaj hogyan'bontják fel a növények a nepf ény hatására a 1 égkor"zz-énd ioxtokj a t. Iránytmutató munizáj étnek az a lőnyege , hogy ez • nergia megmaradásának ••ivét a növények élettanára átkairrázza; Eimuratja,' hogy' miközben a növény elnyeli a széndioxidot, a iényen rgia povr.aciálís energiává alakul át. Timiriazcv c kérdésről még több munkát irt és a;' urakra vezette a növényi élettant. Munkái alap ián a moszkvai üezőgasdasági akadémia tanára -ott, majd 1877-ben e,.moszkvai tg-retem növJnytmatomiai és fiziológiai eansz ékére nevezték ki tanárnak. Tizűriazov több külföldi utazást t t , ' hossz ebb' ide ig együtt dolgozóit kora kiváló t 'rmézzag tudóséi vei, Kirchheff'^. 's Bunsenncl, 1877-ben Darwinnal is találkozott. íiziirlazev volt a ic-kiválóbb orosz darwinista* Elegen ee.embefordu .t minden olyan kis ír lett cl, amely Mondói e..méi.tét állította szembe a darwinizmussal, A német mendeliánuzok a darwinizmus oilr.n Mond el .igazi néeir ;s ég 've V érveltek és ez a körülmény • ez ő zeemükbrn el .ég vélt ahhoz, hogy Darwin föl 5 helyezzék, Timirjazev maró gúnnyal fordult cz' ellen a'tudomrznytalen, reakciós, nacionalista szószatyárkodás ellen. 1913 május 22-én, 7o. születésnapja zlkalruból Timir: ezovet as^ogősz tudományos világ ünnepelte. 1917 tavaszán Timiriazcv len in eszméinek lc-1kjs liive lett, a forrzdalom után pedig minden erejét a szovjet á*im építősének szentelte, Moszkva dolgozói képviseletükké választottál:. 1/ I Magyar Országos | /y 0 \vu köv I
