Kulturális Hírek, 1949. március-április

1949-03-10 [0786]

Chicagói esendőiét u Tr/P Tr Ghl oig db O jelentik* Az egyik nagy ohioagoi újság.csupán mint érdekességet irja meg az alábbi megtörtént esetet, de a rövid történet olyan éles fényt vet az amerikai nagyvárosok gongs^tervilógára és az amerikai egyszerű eraber kiszolgáltatottságára, hogy ** nom ugyan "érdekessége", ' hanem az amerikai viszonyokat jól jellemző ós leloplező háttero miatt mag érdemli a nyomdafestéket, Mary*Lundford,egy egyszerű farmer felesége, Chicagóba rmnt bevásárolni, De már az első bevásárlása balul ütött kii" ez utcai árus az áruval és a pénzzel együtt kereket oldott. Néhány előzékeny lárókelőről pedig, aki a sírdogáló asszonynak felajánlotta segítségét, sajnos csak utólag derült ki, hogy zsebtolvaj. A szegény asszony, miután a vásárlásra szánt pénzt ellopták tőle, kénytelen volt hazafelé venni útját, Nem ismerte azonban a pályaudvar felé vezető utat, Egy idősebb ur ajánlkozott, hogy majd elkíséri, sőt udvariason még az asszony kofforjét is segitott vinni. A legközelebbi. utoasárkon azonban kofforestül oltünt a tömegbon. Hary Lundfordnok anijd, panze som maradt, hogy vonatra üljön) kénytelen volt gyalog nekivágni a hosszú útnak.'Egyetlen vigasza azlchctott, hogy ha pénzét ds kofferjét ól is lopták, do legalább tapasztalatokat szorzott; megismerto Chicagót... —- - /MTI/ Drága feledékenység u Mi-Tr P Tr Londonból jelentik} Az angol újságolvasók kivánczian találgatják, hogy vájjon fog-e röpülni az öt éve készülő "Brabazon I,

H névro keresztelt utasszállító óriásrepulőgép, amelynek költségei eddig 12 millió fontot /kb.6o millió forint/ nyeltek el. A gépet 1844-bon kezdték építeni.Jellomző az angliai tervszer ütienségre és f ojotlonsógre, hogy a gép épitésőt plltonban kezdték meg', ahol csak kisméretű repülőtér Volt. Az épitkozés mór jól előrehaladt, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a gépnek egyszer fel is kellene szállani. Erről ugyanis megfeledkeztek. Ez a feledékenység az angol népnek ötmillió fontjába /kb,25o millió forint/ került. Egy egész falut le kellett bontani ós máshol újra felépíteni, hogy a három kilométer hosszú kifutót felépíthessék. A szakértők egyáltalán nem biztosak benno, hogy a repülőgép fel is tud majd emelkedni a levegőbe, do sokan, azon a véleményen vannak, hogy még mindig Jobb ha a gép nem tud repülni, mert egyórai üzemköltsége usyis 4>oo fontba kerülne, ezt az összogot pedig még a legmagasabb elérhető viteldíjjal sem loht behozni. A gép egyik tervezője már elő is készítette az angol közvéleményt az esctlogos kudarcra. "Ha a Brabazon nem is repülne - mondotta •» a költségek mégis megtérülnek a tapasztalatok révén". Az angol adófizetők azonban meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták a kerdés ilyen könnyed elintézését' ós szivesobbon lemondanak az ő számlájukra az érzett "tapasztalatokról". /MTI/ J