Kulturális Hírek, 1949. január-február

1949-01-05 [0785]

Szovjet könyv az osztrák-magyar -monarchia bukásáról SzIB PJ/TrA T

r M o s z k v a , január 5. Kost jelent mag I.P.Trajnin szovjet akadémikus könyve "Ausztria-Magyarország nemzetiségi * ellentétei és felbomlása'"' oimmel. Üz a könyv -• irja a Szovjet Tájékoztató• Iroda munkatársa - hézagpótló jelentőségű a szovjet tudományos irodalomban. A víszonyla,g kisterjedelmű munka természetesen nom adhatja Ausztria-Magyarország nemzetiségi kérdéseinek teljes összefoglalását* Nem szabad azonban olfolodkoznl arról, hegy az általános kér dósak tanulmányozása mollott az c sztrák-nagyar monarchia, vala.monnyl nemzőt isógi' mozgalmának áttekintése és ezeknek a mezgalma.knak sokoldalú vizsgálata is fontos és szükséges» Trajnin munkájában általán: s képet nyújt a. monarchia nemzetiségi kérdéseinek ellentmondásairól. Tíz f e jezetben részletesen elemzi a nemzetiségi kérdés fejlődését AusztriaMagyarországon. A monarohlá példája mindennél jobban mutatja, mennyire életképtelen a nemzetiségek erőszakos assz imiláláséra irányuló politika, mennyire alkalmatlanok a szociál-reform-módszorek a nemzetiségi kérdések megoldására és monryire tohotetlan a bur- ' zsoázia a. nemzetiségek elnyomásával szembún. Ausztria-Magyarország példája igazolja, hogy a. burzsoázia politikája a. nemzetiségi ellentétek kiéleződéséhez vezet. Trajnin ozzol szómban rámutat a szocialista szovjet állam példájára, ahol a szocializmus alapján valóban sikerült felépitonl a soknemzetiségű államot. A volt osztrák-magyar monarchia nemzetiségi kérdéseinek tanulmányozása során Trajnin különös figyelmet szentel az 1848-évi forradalmaknak » Marxnak és üngelsnek a szláv népek 1048- évi nemzetiségi mozgalmairól szóló megállapításaiból, valamint Lenin ás Sztálin ezzel kaposola/tos Írásaiból indul ki. •Rámutat, milyen soviniszta állásponera helyezkedett a' német liberális burzsoázia, hogy Németországban és Ausztria-Magyarországon megakadályozza a demokratikus erők egvsóges arcvonalának kiépítését a feudális abszolutizmussal szemtan. Trajnin helyesen b irálja az austro-marxlzmust is és leleplezi roakolós, a nemzetiségi kérdésbon különösön naoionalista ás opportunista jellemvonásait«. Kiemeli Sztálin megállapításait, hogy ezek az elméletük, igy például a "nomzot is égi-kultúrál is autonómia" elmélete, csup n Ausztria-Magyarország fennmaradásának: meghosszabbítását akarták szolgálni. /MTI/