Kulturális Hírek, 1948. szeptember-december

1948-09-24 [0785]

Olvasó fülek ÉP § Pl Se Dr. Zverinkin vezetése alatt a Szovjetunióban egy újfajta elektronkészülék tökéletesítésén dolgoznak - irja a LjuMtelj Teohnike, amely minden könyv elolvasását lehetővé teszi a vakok számára. .Azelőtt a vakok csak az ugynovozett Braille-félo írást tudták olvasni, amely tudvalovőlog a papírból kidomborodó pontokból áll* A vakok ezt az írást tapogatással olvasták. Az újfajta készülék*ezzel szemben automatikusan átminősíti a rendes irás betűit hangokká. A készülék használata igen egyszerű, A vak végigmegy az íráson egy töltőtoll-alaku készülékkel. Egy kis fénysugár rávetiti a bot ük alakját egy apró fényképező csőre, amely a kapott benyomást továbbítja a fülhallgatónak. Ezáltal a vak magasfrokvonciáju hangok sorozatát hallja különböző változásbon ós összetételben. Dr. Zverinkin kijelentette, hogy a'vakok több kísérleti állomáson máris tanulják az uj "hangábécót Alexandrov a szovjet filmről § Pl Se Alexandrov, a ".Oirkusz" rendezője érdekes cikkben számol be hollywoodi tapasztaltról és a szovjet film célkitűzéseiről. Országunkban a film fontos szerepet tölt be a társadalmi életben ás hathatós nevelési eszköze lett a széles nóprátegeknok - irja Aloxandrov. A filmipart nem egy személy vagy a magánszemélyek egy csoportja vezeti, hamem a nép képviselői. A filmipar egyetlen és igazi főnöke maga a'nép és mi, a film dolgozói a népnek, a szovjet-társadalomnak dolgozunk. Természetesen egészen más a holyzot azokban oz országokban, ahol más társadalmi rendszer van, például Hollywoodban, a kapitalista filmvilág központjában. Mikor Hollywoodba érkeztem, ez egyik legnagyobb filmproducor azt mondta ne kom"Mi árt jött ido?" - "Hogy a f ilmkász it ást megtanuljam" - felöltem. "Itt nem filmeket csinálnak, hanem pénzt" - válaszolta. A mi felfogásunk homlokegyenest ellenkező. Mi a filmet művészetnek tekintjük, a tömegok nevelése utjának. Azt akarjuk, hogy boldogsága elérésében segítsen mindenkit. Az amerikai filmokbon szokásos "happyond" után minden baj újra kezdődik,- az óletfoltételok nom változtak meg. Ez nem az a boldogság, amiről mi szovjet művészek álmodunk. A mi művészetünk aktivan harcol azért, hogy az emberi indulatok helyes irányba terelődjenek. Mi, filmjeinkkel ugy akarjuk nevelni az emberiséget; hogy mindenki megtalál ja

a

boldogságot, amely biztos alapokon nyugszik. A személyes boldogság olyan, mint egy kis vizcsepp, amely könnyen sommivé válik. De mindannyiunk közös személyes ' boldogsága tengerré változott elpusztíthatatlan milliárdnyi apró csepp, /Folyt .köv. / ^