Kulturális Hírek, 1948. szeptember-december

1948-11-16 [0785]

Magyarországon megkezdik az alumíniumhidak építését ÉT § Pl bg A Műegyetem Mechanikai-Technológiai Intézőtében nagy jelontőságü kisérlotok folynak annak megoldására, hogyan lehatna a németek által felrobbantott és még helyreállitatlen kis hidakat előregyártott aluminiumhidakkal pót^oni, Dr. Gillemot László professzor, az intézőt vezotőjo erről a törekvésről e következőkot mondja; émorikáben és Kanadában oddig a hldek klasszikus építőanyagé, o vas helyett mar három helyen ápitettok igen komoly fesztávolságú aluminiumhldcket. iz alumínium fajsúlya kereken harmadrésze a vas fo.jsulyánek, a híd önsúlya tehát ilymódon hozzávetőlegesen szintén harmadrésze a vasból épített hid önsúlyának, iz oluminium fölhasználásával kapcsolótosan azonban számos technológiai probléma, vár megoldásra, igy alsősorban a szegecselés technikája, a szo goosko tésok szilárdsági számítása, az eluminiumnak korrózióval és kifáradáasal szombon való viselkedésű stb. Magyarországnak köztudomás szerint óriási bauxltkészlet3i vannak, tehet az alumíniumnak mint szerkeaotl anyagnak nálunk különlogeson nagy c jolentőségo. i könnyüfámhidek jolenlogi holyzotühkbon, amikor szerte az országban még igen sok, kis fo"'sztávolságú közúti híd és áteresz vár megépítésre, igen nagy előnyökot biztosítanának, he helyszínen folyó építés holyett előregyártott hidszakeszoket lohotno a holyszinro szállítani, ahol osak összeszerelésük, illotvo beépítésük maradna hátra, iz aluminlumhid kis önsúlya miatt oz a szállítástechnikái feladat is Jól megoldható. A kisérlotok tehát arra irányulnak, hogy az alumíniumot hídépítési célokra is alkalmassá tegyék, ihhoz azonban, hegy az alumínium a hidépités mlndon kövot: lményénok .megfelel jon, még sok és hosszadalmas kísérletre van szükség, úgyhogy ez első aluminiumhid megépitéso logkorébban 1949 téveszt várható. /MTI/ Rádiószondával, radarral és rakétával kutatják e légkört a Szovjetunióban ET § Pl bg ^ Szovjet Tudományos Akadémia földrajzi és földtani osztályának ogyüttos ülésén negy érdeklődést keltett Jevg-.nijnok, a világhírű legkörkutetónek jelentése. A Szovjetunió légkörkutató szolgalatának lo.ooo kutató-állomása van. Ezek közül sok olyan eked, amely igen nehezen közelíthető meg. A tudósok ezért egész sor önműködő jclzőborendozést szorkosztottak, amolyok ilyen torülatekon automatikusan végzik a mogf igyolésaket és adják le, rádió utján ez észlelőtöket. A Pamir-hogységbon,AJákut-földön os az üchocki tenger partján számos holyon mar önműködő jclzőállomások dolgoznak. Radarról'és rHpülőgépokkol is olősogitik a magas légrét gok kutatási munkáját. Rádióvei felszorult ballonokkal, un. rédlászoüdákkal 3o km magasságig tudnak felvilágosítást szerezni e légköri viszonyokról. Radarral még a folhők pontos helyét 'is meg tudják állapítani,4o-3o km távolságben mozgó légrétegek kutatására poőig rakétákat alkalmaznék. /MTI/ ^5,