Külföldi Sajtószolgálat, 1949. december

1949-12-12 [0964]

Sok esztendő" telt el azóta, de ma is emlékszem a vezér bo/szédérei minden olyan világosan ól bennem, mintha tegnap történt volna. Sztálin elvtárs akkor tűzte ki elénk a feladatot: néhány éven belül termeljünk legalább évi 1- 1 és Agy&ogyod-mlliájtd mázsa gabonát. Hazánk megnőtt« Mejnövekedett a városok lakosságaj a munkások száma, Müvolt, jómódú életet él a kolhozfalu. Gyökeresen megváltozott a város és falu dolgozóinek élete. Ezzel arányban megnövekedtek az igények is, több konyér kellett* ereztük a sztálini szavak súlyát - éreztük

f mennyi szeretet, monnyi akaraterő, határozottság, ész és értelem van minden ogycs szavában. As 1-11/4 milliárd q, gabonáért folytatott haro, a mozőgazdsági termények bőségéért - a szovjot emberek boldogságáért folytatott harc. Sztálin elvtárs rámutatott ebben a harcban a kombájn jelentőségére és a kombájnvozotők szerepének fontosságára. Útmutatása a "pusztai hajók" minden vozotőjének zászlaja lőtt* E zászló alatt a kombájnvezetők ozroi értök ol ragyogó sikorokot;* Sztálin elvtárs beszéde végén kifojezto azt a kivánságát, hogy kombájnvQzotőink és kombajnvozotőnőink száma óráról-órára növokodáél:. Hatalmas hazánk mindon zugába olszálltak a sztálini szavak. Hivták a parasztifjakat és leányokat, hogy növeljék hadseregünket, a kombájnvezetők hadsoregét és haladjanak oz 1-1 l/4 nüliárd q gabonáért küzdők olso soraiban. A TERMÉSZET ÁTALAKÍTÁSÁNAK SZTÁLINI TERVE Az orosz paraszt évszázadokon át álmodozott arról az időről, amikor majd győzedelmeskedhetik az aszály felett és a föld terem a természet szeszélyeitől függetlenül is, As orosz mezőgazdasági tudomány kiváló képviselői fáradhatatlanul keresték az aszály kiküszöbölésének módszoreit, részletes terveket is kidolgoztak az aszály elleni harcra. De a földesúrikapitalista rendszer és a paraszt-kisgazdálkodás feltételei között az aszály és minden átka legyőzhetetlennek bizonyult. Jöttök a reakoiós közgazdászok, a liberális elméletgyártók és kitalálták azt a magyarázatot, hogy Oroszország déli és délkeleti részének földje ter-észoténél fogva nem alkalmas a földművelésre. Ezzel indokolták az orosz parasztság keserű helyzetét.. Akik hívei voltak a földesúri-kapitalista rendszernek, "tormészeti törvenyekkel", áltudományos elmélettel igyekeztek elismerést szorozni a földdel folytatott rablógazdálkodásnak, mintha a földesurak garázdálkodása Oroszország termószoti viszonyaiból adódnék. Lonin azután mogsommisitő osapást mért a reakciós elméletekre. Nem tormészoti sajátosságok, hanem "Oroszország gazdasági életének társadalmi sajátságai, azok a sajátságok, amelyek pangásra kárhoztatják a technikát, jogtalanságra, elnyomottságra, tudatlanságra és gyámoItalánságra a lakosságot" - ezek okozzák, hogy Oroszország ogyes helyoin terméketlen a föld, mondotta.