Külföldi Sajtószolgálat, 1949. december

1949-12-05 [0964]

JOSZIF VISSZARIOlfoviCS S?MlW Ioszif Viosz&rionovics áztálin«/Dzsügasviií/ - Loniii müvének nagy folytatája, a Szovjetunió népeinek vtzére - 187$ december 21-én a gruaiai Gorí városában szülő teli* Apja paraszti s sormás.'.su munkás volt. A forradalmi mozgalmakhoz már 15 éves korúban csatlakozott* Í898-19oó-ig marrista munkás-kört vezetett* élén állt a "Mes3zameDasszi'* héven ishioM grúz szociáldemokrata szervezet forradalfoi-«ar:cista szárnyának* 19ol-bün liivátásos forradalmárrá vált és megalapitotta Del* Kaukázus forradalmi szervezeteitj amelyek Lenin és az "Iszkra" politikáját támogatták. Leninnel 19o3-ban. annak szibériai számiizetéso idején lépett érintkezésbe. Személyoson elo'ször a Bolsevik Párt 19oí>, évi fim** országi, tannorforsi konforoneiáján találkoztak. Sztálin az 19o5-19o7. évi forradalom időjén a délkaukázusi bolsevik munkások ős parasztok forradalmi harcát vciíotto. Hivon követte és ragyogóan továbbfejlesztette Lenin szervezési és taktikai tanitásait. Kérlelhetetlen harcot folytatott a moasovikek, anarchisták ós'a marxizmus más ollenségeivcl szemben, 19o7-191o-ig a bolsevikok bakui'szervozötének forradalmi munkáját irányitotta. 1912-bon tagja lett a Bolsevik Párt Központi Bizottságának és átvette az oroszországi forradalmi mozgalom közvetlen vezetését. Sztálint a cári rendőrség és csondőrsog szüntolcnül üldözte. Nyolcszor tartóztatták le, hétszer száműzték. Hat alkalommal' sikcrv.lt mc.;szöknie a száműzetésből. Utolsó száműzetéséből az 1917.'évi fobruári forradalom szabadította ki. Pctrográdba mont, ahol a Bolsevik Párt Köztié:.:ti Bizottságát és petrográdi szervezotét vezette, szerkcsatotto a "Právdá"-t. 1917 májusától tagja lett a Párt Politikai Irodájának. 1917 augusztusában szomélycsen vezotto a VI, pártkongresszus munkáját. Az Októberi Porradalom napjaiban a fölkelést vozotő Pártközpont élére ko» • rült és Leninnel együtt Iclkcsitetto a népet a forradalomra. 1917-1923-ig a nemzetiségi ügyök népbiztosa és 19191922-ig a munkás-paraszt ollónorzés népbiztosa. A polgárháború időjén Leninnel együtt megazorvozto a Vörös Er.dsorogct és az orosz fehérgárdisták, valamint a külföldi beavatkozók ólléni harcot. 1922-bon a 3olísovik Párt Központi Bizottságának főtitkárává választották és mind a mai napig betölti ezt a tisztséget. Lenin halála óta a Lenin kijelölte uton vezeti a Szovjetunió népeit. Sztálin, Loniu hü tanítványa, legközvetlenebb munkatársa ós barátja. Az ujtipucu forradalmi munkáspártot, a Bolsovik Pártot Leninnel ogyütt alapitotta és épitotto ki. A leninizmus elveit harcba vo<* tetto az áruló trockisták, buharinisták é* a íiép más cllonsogcivcl sacm^ ben. Hogvédto' és továbbfejlesztette Marx, Engels és Lonin olraélotcit.* Kimélyitotto Lonin tanitásait a szocializmus győzelméről egy országban, a szocialista ipar fejlesztéséről, a mezőgazdaság kollektivizálásáról, a szocialista állomról, a szocializmus és a kommunizmus győzelméről a Szovjetunióban,,. Kimélyitotto a Bolsevik Pártnak a nemzetiségi kérdésro

# majd a Szovjetunió nemzetiségi politikájára vonatkozó alapolvoit. 3:;tűlin hatalmas aüvor a különböző nomzetiségü szocialista szovjet köztársaságok mcgalakitása és cgyctlon szövetséges államban - a SaocialÍ3ta Szovjet Köztársaságok Szövetségében - való cgyositóso. A Ssovjotunió uj alkotiaúnyának Sztálin a megtoremtője. r-