Külföldi Sajtószolgálat, 1949. november-december

1949-12-02 [0964]

Az ukrajnai kolhozmozgalom kezdeményezőinek nem volt könnyű dolga. A kollektív munka ismeretlen volt előttük, mégis megszervezték a mezőgazdasági termelőszövetkezetet Lenin biztató szavaira. Már 1922' telén létrejött az "0 k t J b e r g y e r *t e k e" nevü kolhoz; Kiov környékén. A parasztok előtt feltárult a aj ómódu élethez voz ető ut. Az ."Október gyeivcke"-kolhoz parasztjainak életével nyáron megismerkedett a.Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség. Lengyel parasztok is fol. keresték ők, t. A fasiszta támadók háborús pusztításai sora akadályozhatták • meg, hogy a kolhozro'ncLszerben virágzó gazdaság az azóta eltolt evőkben .az állam* támogatásával no fejlődjék még hatalmasabbá. ' T. Dubkovookij, a kolhoz olnöko az ukrán kolhoz. parasztok küldöttségével viszonozta a lengyel parasztok látogatását. Felkeresték a, varsói és lodzi vajdaságok faíyait, Álsó«*Szilézia régi lengyel tcrülctoit. Örömm-1 látta, hogy a lengyel parasztok

( az ő példájukat.követve, sikerről ó-pitik ki k o I. 1 o k t i v m o z ő g a z das águkat. Az "Október gyormoko"-kolhoz példája valóban szombetünő. A bŐ aratások, az állattenyésztés fejlődésénok mérete, a nagy munkatermelékenység a tormolos'zövot-cozet jövedelmének növeléséhez és a munkanap értékének r> a kolhozé arasz tok egyéni jövedelmének - emeléséhez vosotott. ,; . Például J'efrcszinya Zajcsonko kolhozparasztnő 3 tagból álló .. családja az olmult g>zda6ági éviben 4 tonna gabonát, 75o kg gyümölcsöt és 75oo rubelt kapott. A kollektív gazdaság'fejlosztésérc ebben az évbon 4oo ezor rubelt forditanak az "Októbor gycrmoke

J,-kblhozban. Mindenre jut obből. A kolhozparasstok jómódban, kitűnő kult\irális körülményük között élnek* A kolhoz valamennyi dolgozója mogclégodctton tokint vissza a megtett útra és az előttük álló jövőre. Nom csoda, ha büszkeség tölti ol szivüket, amikor a Bolsevik Pártra, a szovjet államra gondolnak*, amclynok élén Sztálin, a 3 o-jct nép nagy v'czctSjo áll és győzclomről-győzclomro, a kommunizmusig vezeti őket. /Izvesztija/ /4586, 3913/ . . Pártépités A BOLSEVIK PÁRT POLITIKÁJA A SZflgMET RENDSZER ALAPJA A szovjet társadalmi és államdrondssor létalapja, a Bolsevik Párt politikája, amely a marxizmus-leninizmus tudományos világnézetén, a társadalom icjlődőso törvényeinok ismeretén alapszik. Politikai ssorcpénok éi jol&ntőségének meghatározásánál a marxizmus-leninizmus abból indul ki, hogy a politika médiatár ózott társadalmi osztályok érdekeit szol-, gálja. A burzsoá tárcadalomban a politika Ö kapitalizmus gazdasági pilléreit védi és az államhatalom erejével támogatja a nópot elnyomó rendszer uralmát. A Szovjetunióban a politika a társadalmi és állam rednszer létalapja, a gazdasági fojlodés ás a kommunizmus épitésén ok irányitója.