Külföldi Hírek, 1956. december 16-20.
1956-12-20 [0537]
K. 6.kiadás 1956.doccnbor 2o. j{ ó 3 p- i /A külpolitikai vita..,2.folyt,/ py & 3±/Go/Kcs NZ di Pineau külügyminiszter ezután áttekintést adott a szuezi ügy alakulásáról és Izrael heyzetéről. Tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy "összejátszás" történt Izrael, Franciaország és Anglia között. Foglalkozott a Szuezi c satorna megszerzésére irányult katonai műveletek során beállott "tüzet szüntess!" páran? s körülményeivel. Melyek voltak ennek az időelőtti fegyverszünetnek az okai? - vetette fel a kérdést. Megállapította, az első ok az volt, hogy Angliában mélységesen megoszlott a közvélemény és a parlament véleménye. Az okok között másodikként sorolta fel az amerikai nyomást, amely azokban a • napokban erősen jelentkezett és különösen Angliára nehezedett. Nem vagyok benre biztos - mondotta Pineau - hogy oz az amerikai nyomás á fegyver nyugvás érdeké bon valóban a béke érdekűit szolgálta. Az Sgyosült Nemzetek szerepéről szólva ai ENSz hatalmának elégtelenségéről beszélt, végül pedig az egyiptomi "tüzet szüntess!" okai között utolsónak a Szövet unió fenyegetéseit emut ette meg. A külügyminiszter ezután megvonta az ogylptégii katonai műveletek mérleget. Az egyiptomi akciót azzal igyekezett igazolni, hogy felvetette a kérdést: mi történt volra akkor , ha Anglia és Franciaország nom igy cselekedett volna. Azt a véleményét fejezte ki, hogy sokkal súlyosabb válság tört volna ki akkor, ha a konfliktus időpontjának megválasztását "Nasszerra és a szovjet kormányra bizták volna,? 1 A szuezi ügy mérlegének pozitívumaiként megemlítette, hogy "Izraelt egy időre megmentették a ránehezedő veszélytől", s hogy Egyiptom katonai erejét elpusztító ttákjí/emelte ki Pineau azt is, hogy az arab államok "nem mutattok tevékeny szolidaritást Vasszerrel a szuezi ügyben." ^PozitÍvűmként Az ENSz közgyűlésénok december 18-i délutáni ülése lo Tp2-2o Lj/Sl/Kcs NZ di New York, 1956.doceab or 2o.A^l/ Mint a TASzSz közli, az ENSz közgyűlésének deconber 18-i délutáni ülésén folytatódott az alapokmány módositásának tárgyalása. Latinamerikai országok és Spanyolország ugyanis indítvány ózták, hogy növeljék a Biztonsági Tanácsnak és az ENSz más dTősz orv cinek taglétszámát. Albánia, az Ukrán SzSzK és Roraárfo képviselői hangsúlyozták, hogy tiszteletben kell tartani az ENSz alapokmá/ nyát és elsősorban meg kell szüntetni a legszembetűnőbb áqp okmányai sértést: helyre kell állítani a Kinai Nópköztársaság jogait az n ENSz-bon, j, /folyt, köv,/