Külföldi Hírek, 1956. december 6-10.

1956-12-08 [0536]

K, 29. kiadás 195 6.december 8, p|ó /Kardolj beszéde ••,13, folyt./ 25 mg/Kos Kt Vár Sajnos,, oz a folyamat nom fejlődött ki egészen , aminek főoka mindenképpen aobai rejlik, hogy hiányzott oz öntudatos irányvétel s a világos cél. Nom voltak kidolgozott koncepciók a magyar szocializmus átformálására a polifc ikai hatalomnak a munka stanácsoklcoséb e való átadása utján, mind a szt ál inista, mind pedig a burzsoá reakciós politikai tényezők elszigetelése mellett, amely tényezők a kispolgári anarchizmus és olliberalizmus mögött bújtak meg. Shell ott a munkásosztály egészséges szocialista mechanizmusára heves politikáig anyagi és eszmei nyomást gyakoroltak mind a burzsoá demokratikus illúziók hordozóig akiknek s zoméb on a munkástanácsok mint politikád forma szálkát jelentettok, mort azok biztosították volna a munkásosztály és a szocialista erők vezető* szerepé;, mind pedig a sztálinista elemek, akiknek szemében a munkástanácsok korlátozták az uralkodó párt monop óllumát. Túlzás nélkül elmondható tehát, hogy a magyar dolgozó nép elemi erővel kirobbanó felháborodásának fő jolleigzeteosége az volt, hogy hiányzott minden befolyásos forradalmi és rnális szocialista szubjektív tényező, amely harcba tudta volna vinni . a munkásosztályt a szocializmus és a szocialista demokrácia síkján, a. munkástanácsok és a dolgozó tömegek egyéb önkormányzati szervei révén meghonosítandó hatalomért, ^elvetődik a kérdés, hogyan történhetett meg, hogy a magyar szocializmus ilyen súlyos eszmei kudarcba fulladt, A magyar forradalmi összeietkoés tulcjdonképpon az első nagyobb példája az erőszakos leszámolásnak a szocializmus fejlődésének ama gátjaival, amelyek egy már megszilárdult bürokratikus politikai rendszer termékei és amelyek bizonyos feltételek között törvényszerű társadalmi jelenségek a kap ital izmusból a szocializmusba való átmeneti időszakban,De ezek a szocialista demokratikus formák és eszmék még c sok születőben vonnak, hiányzik a tapasztalat, viszont maga. a t ár. s a dal mi fejlődé foltétlenül gyorsabb haladást követel a politikai és eszmei élet síkján is« Ezzel a haladással szembehelyezkedik: a mult forradalmi hagyományaira hivatkozó rendszer anyagi ős eszmei konzervativizmusa. Ezért tehát az olyan társadal eii me gn ózdul ás o kban, mint amilyenét most Magyarországon játszódnak le, o tudat alatti ösztönös felkelés juthat túlsúlyra, amely alapjában véve egészséges, de amely a további fejlődés sorén nagy rombolásokat, eszmei és politikai zavart idézhet elő, mihelyt világosai meghatározott eszmei központok és szubjektív tényezők nélkül marad. Ahol pedig e. forradalmi esomónyokben az ösztönösség kerül felül, ott egyidejűleg az agyakban illúziók vernek gyökeret, a gyakorlati tevékenység pedig egyes ismert régi, de most újból idealizált formák felé huz vissza. /folyt, köv./ 1^