Külföldi Hírek, 1956. december 6-10.

1956-12-08 [0536]

K 22 kiadás 1956.december 8. j^ 6 p. /Kardelj beszéde.. .6 .foly t./ z mg/LK Kt Vác párt vagy állam a- munkásosztály nélkül és annak akarata ellenére épitheti a szocializmust. A magyar munkásosztály tulajdonképpen ösztönösen, mégis szocialista módon, mégpedig csakis azoci lista módon járt el. Igaz ugyan, hogy az államrendszer, a demokrácia és a politikai-pártviszonyok felfogása tekinteteben nagymértékben különféle kispolgári elvont liberális frázisok h\ tása alatt állott, ugyana.: or azonban szila dan védelmeié ke lt a termelőeszközök társadalmi tulajdonának. Sőt mi több, a munkástanácsok felállításával ezt a vivmányt tovább fejlesztette azáltal, hogy az állami tulajdont a társadalmi tulajdon következetes formájává, azaz a termelők közösségének közvetlen demokratikus irányitás: alatt álló tulajdonná alakította át. Jellemző az is, hogy a munkástömegek az egységes munkástanácsok ás azok alulról felfelé való egycsitüse mellett döntöttek, hogy ezáltal' közvetlen befolyást gyakorolhassanak a központi államhatalomra. Ez magábanvéve azt mutatja, hogy a magyar munkásoszt'ly minden eszmei zavar ellenére, amelybe ösztönösen sodródott', mégis lényegiben megtalálta a fiatalomhoz vezető igazi utat. Természetesen mc ige \ nehéz arról beszélni, vajon o magyar munkásosztályn k c hatalomért folytatott további harca folyamán s.került volna-e megtartania pozicióit s gyárakban. Nem fér kétség ahhoz, hogy az újjáéledt burzsoá reakciós erők, amelyek egyre nagyobb támogatást kaptak külföldről, megkísérelték volna, hogy végleges győzelmet arassanak. S tekintetben szereplésük nyilvánvaló volt. Ezek a eeakciós erők az első szakaszban a munkásosztály eszmei ős politikai dezorientálódását erra igyekeztek kihasználni, hogy újból a hatalom tényezőivé válj nak az a szagban. Ebben a ezek; szbfn ezek a reakciós erők - főleg azért, mert gyengék volt k- megelégedtek a szabadságról és a demokráciáról szóló általános frázisokkal. De na egyszer kezükbe ragadták volna a h .almát, a dolgok logikájánál fogva legalább is rőszuen feltétlenül eltörölték volna a termelőeszközök társadalmi tulajdonát, de minden ecetre korlátozták volna a munkástanácsok szerepét és azok fokozatos felszámolására törekedtek volna. Minden központi pártmonopolium - akár egy pártról, vagy több pártról van szó, - ötseeegyeztetlietetlen a termelő tömege! nek azzal az igazi döntő szerepével, amit a gyárak munkástanácsaiban és a kpmmunákben fejt~nek ki. Ezek ezerint tehát nem fér kétsóg ahhoz, hogy Magyarországon az uj "többpár trendszer" igen hamar összeütközésekbe került volna a munkástanácsokkal, mint ahogy ez ezután is megtörténik minden olyan kisérletnél, amely arra irányul, hogy visszahozza eg_y bürokratikus párt régi monopóliumát. t r=-őT\ /folyt, köv./ L. ITÍ^war Ország