Külföldi Hírek, 1956. december 1-5.

1956-12-03 [0536]

K 39.kiadás 1956. december 3. /•/') óra perc /Az uj jelenségek ....folyt./ Már & ^M/Lné/Mk Mi Végül is feltehetnénk a kérdést, vajon meg lehetne-e csupán a szemééi kultusszal magyarázni mindazt, amit a szovjet történelemben a törvényesség ellen elkövettek? Vajon ezen az alapon meg lehet-e magyarázni azokat a jogtalanságokat és gaztetteket, amelyekot az emberek ezrei ellen elkövettek, azokat a gaztetteket, amelyekről Hruscsov a XX. kongresszus záróülésén beszélt. Vajon marxista dolog lenne-e azt erősítgetni, hogy csupán Sztálin néhány személyi sajátossága következtében állt be olyan állapot, amikor egész népeket deportáltak és elnyomtak, amiről szintén Hruscsov beszélt. És mi a helyzet azokkal az elméletekkel- hogy csupán a sztálini korszak néhány közgazdasági és jogi nézetét említsük, amelyeket most elvetnek a Szovjetunióban? Vajon ezeket az elméleteket elegendő-e a személyi kultusszal magyarázni? Sztálin mindenesetre nem tudott voln:. ennyi rosszat tenni a szovjet társadalomnak, ha politikája számár) nom léteztek volna meghatározott feltételek, ha nem létezett volna meghatározott társadalmi apparátus, és meghatározott vezetési rendszer. Hogy a sztálinizmus valamivel több, mint személyi kultusz, azt bizonyítják azok a lengyel és magyar vezetők is, akik nyíltan tmegmutatták, milyen károkat okoztak országuk fejlődésének bürokratikus vezetéssel és a keleteurópai országok közötti helytelen viszonnyal, ami Sztálin idejében alakult ki, A Politika a továbbiakban arról ir, hogy egyes keleteurópai újságok változatlanul aat állítják, hogy a jugoszláv sajtó több cikke a szociálist, épités jugoszláv útját általános érvényűnek hirdette. Legfőbb ideje - mutat rá a Politika, - hogy megszüntessék azokat a cikkeket, amelyek ezt hangoztatják,, Az utóbbi napokban támadják a nemzetközi gazdasági együttműködésre vonatkozó jugoszláv álláspontot is - irja a lap , Különösen azt, hogy Jugoszlávia segélyt fogadott el a Nyugattól. Az utóbbi évek tapasztalatai megmutatták, milyen káros az országok, különösképpen pedig a szocialista országok közötti viszonyban, ha az egyik fél kihasználja a másikat. Ez történt a világ különböző részein, Keleten és Nyugaton, A közelmúltban végetért lengyelszovjet tárgyalásokon helyrehoztak néhány ilyen hibát és ez nagyon helyes. Ami cz egyes országokkal való gazdasági kapcsolatunkat illeti, akár árucseréről, akár a segély különböző formáiról van szó, Jugoszlávia mindig ahhoz a nézethez tartotta magéig hogy a világ gazdaságilag egységes egész, és hogy nem lehet politikai és eszmei határokkal megosztani. Jugoszlávia mindig együttműködött minden országgal, az egyenjogúság alapján, éberen őrködve azon, hogy a gazdasági kapcsolatokatjaejitesitse a politikai vagy ideológiai feltételektől. r^7o7«5^ ___ ,