Külföldi Hírek, 1956. december 1-5.

1956-12-03 [0536]

K 35<>kiadás 1956. december 3. 2_0óra ^Operc /Nyílt kérdés 2.folyt,/ Tp pl/Hb/Mk K

0

r Ml megkérdeztük: talán nem voltak akasztófák a Köztársaság-téren, nem lőtték egyon tömegével a kommunistákat, a pártmunkásokat, az egyszerű közbiztonsági dolgozókat, talán nem dúlták fel a pártszervek épületeit és tovább ver Asztalos ezredes forró szive, amelyet a magyar "feketeszázasok" metszettek ki melléből? Mi ez, "tömeges békés mozgalom", vagy a sötét reakció, az ellenforradalom tobzódása? Feleletet ezekre a kérdésekre sem kaptunk, Kuczka Péter változtat a beszélgetés témáján, "elméletileg" igyekszik értelmezni a történteket, "szakaszokra" osztja fel. Beszédében ilyen szavak hangzanak: "a nemzet", "konszolidáoió", "deportálás". És mindegyik szó hazugság, mert ezekre csak azért van szükség, hogy a rémhirekbőá megpróbáljanak tényeket, a koholmányokból bizonyítékokat csinálni, megkerülni azt, amiről az egész világ tud, törvényesiteni nyilvánvaló igazságkánt a legaljasabb kitalálásokot, amelyek a szétzúzott Horthy-fasiszta földalatti mozgalomtól eredtek. Szóba került a magyar kérdés ENSz vitája is. És itt nyomban kiderült, hogy a kubai küldöttnek, aki a népirtásról szóló hazugságát a közgyűlés elé terjesztette, a magyar irók között nemcsak együttérző hallgatói, de szívbéli helyeslői is vannak, Mindenesetre Fábián Zoltánnál és Fekete Gyulánál nem talált elítélésre az a szennyes rágalom, amelyet a kubai küldött zúdított a közgyűlés ülésein a magyar népre. És igy, három órán keresztül vergődtünk a magyar Írókkal a magyarországi események értékelésében rnutátkozó vad ellentmondások dzsungelében. Egyikük, aki kommunistának nevezte magát, "a marxizmus válságáról" szónokolt, A szobában jelenlévő egyik, irodalmi körökben mozgolódó fiatalember "oroszgyülöletét" kezdte hangoztatni. Baráti beszélgetéstől távolálló légkör alakult ki, A kiáltozót eltávolították ós a beszélgetés folytatódott* Amikor Budapest sötétbeborult és néma utcáin visszatértünk szállásunkra, arra gondoltunk, hogy az az ideológiai méreg, amely oly sok magyar iró fejére hat, szemmelláthatóan komolyan akadályozza őket abban, hogy az uj körülmények között meghatározzák álláspontjukat. Őszintén sajnáltuk, hogy e beszélgetésben nem vett részt Veres Péter, Illyés Gyula, Illés Béla, Háy Gyula, Szívesen találkoztunk volna Hámos Györggyel, az Irodalmi Újság szerkesztőjével is, akinek állásfoglalása az eseményeket megelőző időszakban gyakran legalábbis kétértelmű volt, /folyt*köv,/ ~p\