Külföldi Hírek, 1956. december 1-5.

1956-12-03 [0536]

K 33.kiadás 1956. deoember 3. £0 óra £\}^perc "Nyilt kérdés" - A,Romanov f

Budapestről küldött cikke a Lityeraturnaja Gazeta szombati, számában 64 Tp pi/HAk lv

or Moszkva, 1956. december 3. /TASzSz/ Nem üres, hanem jogos, szivből jövő kérdés ez: kikkel tartotok, magyar irók? Abból a meggyőződésből született meg ee a kérdés, hogy amikor a magyar társadalmi és gazdasági élet minden területén f oly ik a harc az életért, azért, hogy füstöljenek a gyár kémények, tanuljanak a gyerekek, könyvek jelenjenek meg, hogy milliók közös erőfeszítésével megerősödjék c rend, a nyugalom és a béke, - az iró helye a nép között, a demokráciát és a szocializmust védelmező emberek között van. Annyival is időszerűbb ez a kérdés, mivel, mint ismeretes, a burzsoá ideológia, a bomlás fekélyeit szállító nyugati szél már régen átsuhant a magyar ir°k fölött. Sokan közülük /sokan!/ már jó val az októberi események előtt nyiltan szembeszálltak az irodalom pártosságának lenini elvével és "a gondolkozás szabadságának", "az alkotás szabadságának" hamis, zászlaja alatt nihilista állami és társadalmi elképzeléseket, a szocializmustól idegen esztétikai és filozófiai felfogásokat hirdettek. Ezek az irók komoly eszmei zűrzavart és bomlást idéztek elő az értelmiség soraiban, az egyetemi és középiskolai diákifjuságban, A helyzetet még csak súlyosbította az, hogy amint elmondták nekünk, az ideológiai front vezetése már jóval az események előtt kiesett a régi párt- és állami vezetés kezéből. Az újságokban, a folyóiratokban, a rádióban, az alkalmatlan vezetők megbirálásának leple alatt hónapokon át folyt a nyilt propaganda a párt és a kormány ellen, E hadjá^tban néhány olyan iró is résztvett, aki már régen elszakadt a néptől és eladta lelkét Nyugatnak, Az akkori vezetőség megbirálására kétségkívül szükség volt és ebben a bírálatban sok helyes mozzanat vonta magára a figyelmet, de az igazság mind gyakrabban elmerült a koholmányokbon és kitalálásokban, előtérbe kerültek a soviniszta mozzanatok, a szocialista-ellenes hangulatok. Olyan állításokig fajult a dolog, hogy Magyarország dolgozó népe egyáltalán "nem akar szocializmust". És bármennyire különös is, de az ideológiai front munkásai nem határolták el magukat az ilyen megnyilvánulásoktól, nem világították meg a nép előtt ezek forrásoit és igazi rendeltetését. Sőt mi több, ugy látszott, hogy az ideológiai front munkásai teret engednek az ilyen megnyilatkozásoknak. -Q /folyt.köv./ —, \ L-