Külföldi Hírek, 1956. december 1-5.

1956-12-03 [0536]

K 11,kiadás 1956. december 3. / 4 óra A (y perc Aovábbi részletek folyt./ RLfr Da/klAk Vár az egyiptomi-izraeli határövezetet és akadályozza meg a rajta­ütésszerű gerilla-támadásokat addig is, amíg nem jön létre véglegós rendezés az arab-izraeli viszály ügyében., Az Egyesült Államok középkeleti politikája 17 Tp pi/HbAk Vár N e w Y 0 r k , 1956, december 3. /TASzSz/ Az Egyesült Államok vezető körei mostanában azon fára­doznak, hogy a középkeleti országokhoz fűződő kapcsolataik kiéle­zése nélkül segitsék olajjal az angol és francia agresszorokat. "Az Egyesült Államok kormánya - irjáks Alsop fivérek 0 New York He­rold Tribune-ban - szilárdon elhatározta, hegy a Szuezi-csatorna lezárása nyomán Nyugat-Európában előállott súlyos olojhiányt kom­penzálja. Hivatalos számitások szerint ez több mint egymilliárd dollárba kerül az amerikai államkincstárnak". Amint azonban az Alsop-f ivérek rárrutatnak, a kormány nem akarta összehívni 0 kongresszus rendkívüli ülésszakát ennek az összegnek a megszavazá­sára, mivel attól tartott, hogy a kérdés a rendkívüli ülésszakon drámai jelleget ölt és esetleg arra készteti az arabokat, hogy el­vágják 0 Szaúd-Arábiából jövő olajvezetéket. Hasonló gondolatokat fejteget Marguerite Higgins, a New York Herald Tribüné tudósítója is. "A Pentagonban egyes hivatalos személyiségek azt sze­retnék - irja a Christian Science Monitor washingtoni tudósitója ­ha Anglia és Franciaország akadálytalanul folytathatná a csatorna elhóditását, ami Nosszerelnök bukását eredményezné", "Washington azonban - folytatja 3 tudósító - nem akarja eltaszítani az arab vi­lágot és kockára tenni helyreállított tekintélyét azzal, hogy nyíl­tan Anglia és Franciaország megmentésére indul"/ A New York Times meg is magyarázza, miért nem óhajtja az Egyesüt Államok "eltcszitani"o középkeleti országokat. "A szuezi válság nyomán - irta - Kelet óriási olojkincse forog kockán. Bár­mennyire fontos is ez aviziut, jelentősége mégis elenyésző a középkeleti sivatagok homokja alatt elterülő olajnezőkőhez képest", "Az Egyesült Államok - folytatja a New York Times ­amely az előtt a világ legnagyobb olajexportőré volt, - ma a leg­nagyobb olajimportőr és felvásárolja a középkeleti olaj egy részét is, A középkeleti olajkitormelés 55 százalika, napi átlagban 3.600,00 barrel olaj az amerikaiaké". /MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents