Külföldi Hírek, 1956. november 19-30.

1956-11-29 [0535]

Belgrádi lapszemle a Pravda cikkére adott ja ;oszIáv válaszról 17 Y Sal/Za/Kcs Ks v

ár B e 1 g r á d, 193

!

v.noyemb or á'Q./AS'P/ A Tan jog jugoszláv hirügynökjs ég részletekot közöl §r Borbábái és a Politikából. A lapok bírálják 8 Pravdának legutóbbi, Jugoszláviával foglalkozó cikkét. A Borba vezércikke elutasítja a Pravdának azt a bírálatát, hogy "Jugoszlávia rá oterja orőszakolni a nemzetközi munkásmozgalomra a szoc ialisxiuo építésének jugoszláv módját." A B?rba szerint ha valaki f elha óznál ja egy másik nemzet tapasztalatát, azt nem ugy kell értelmezi!, mint "sztereotip másolását annak, amit'egy nép egy meghatározott történelmi időszakban megvalósított," "A jugoszláv gyakorlat - folytatja Borba «* csak a különböző utak egyike, amely lehetővé teszi, hogy r tömegek részt vegyenek a szoe ifilista elvek gyako-lat i alkalmazásában, A jugoszláv módszerek felhasználásának ilyen értelmezős ét agy kell értékelni, mint jelentős hozzájárulást a szooiol izmus Ut; lános fejlődéséhez * A Politika a maga részéről azt \ t i a Pravda szemére, hogy elhallgatta TJbo marsall beszédének egyes igen jolel* cs részeit. A Politika leszögezi, hogy a Pravda kihagyva fit o be s sédének a bürokráciára vonatkozó részét, azt a benyomást keltette, hogy a jugoszláv államfő a szocialista rendszert teljes egészében elitéli. Egyébként as AP szerint a Politika szerdai számában azt irja, hogy a Magyaror sságon és Longyoloreságban bokövetkezett események azt bizonyítják; as oroszoknak ne macák a sanélyi kultuszon, hanem sok más mindenen is kell váltóztatniok, "Lehet-c a nép ezrei ellen olkf. „tett igosságtal.tiságokat és bűntényeket, amelyekről Hruscsov párt februári kong*- B resssusán beszélt, csupán ezsel /a személyi kultusszal/ magyarázni? - teszi fol a kérdést a Politika. A lap a továbbiakban é követkoz t irja: fi "Marxizmus lenne-e a st 'ilitan 5, hogy a exportálások és az egész nemzőt elnyomása.. ..Sztálin bisoi yos jellemvonásainak kövot.kesményei? Sztálin nem követhetett vol:-i el ilyen so k rosszat a szovjet társadalom ellen, ha nem állottak v. Ina fenn as ilyen pol it ikána k bi sonyo s feltételei s ha. a.om lét a; ját volna agy bizonyos társadalmi és közigazgatási rendszorr, Azt r tényt', hogy a astálin izmus valamivel több a személyi kultusznál, b isonyit hat j ák ások a lengyel és magyar vezetők, akik nyiltan rá ntrttoJo, milyen káró*, kat okozott 'hazájuknak as a bürokratikus kö: igazgatás is azoké tisztességtelen kapcsolatok, amelyekot r. Sztálin-rondssac alatt a keleteurópai 'llamo''.kai létrehosta':. "/MTI/