Külföldi Hírek, 1956. október 11-15.

1956-10-11 [0534]

/Habib Burgiba,., .folyt./ py & Lt/Kcs Ili Kor - Az algériai népnek, mint minden más népnek 30^ van a függetlenségre, és ez elvitathatatlan természetes joo£, Máskülönben pedig lehetetlen dolog as, ho gy a független Tunisz és a független áarokkó között olyan Algéria léteszék, amely, külső uralomnak van alávetve. Az algériai tűzszünet megteremtése után mér-hozzá lehetne kezdeni egy "éssakafrikai közösség" megalkotásához, Burgiba egy kérdésre válassolva kijelentette: nem tudná megakadályozni a tuniszi polgárokat abban, hogy ne mutassák ki együttérzésüket az Algériában harcolókkal. Végül a I.'bnd j-»ak adott nyilatkozatában Burgiba hangoztatta: számot kell vetni aszal, hogy a gyarmati rendszerne k vé gc. Lehet • folytatni, de csak az egész szabad világ megbotránkoztat ás áneik árán. Franc iaors sát azt kockáztatja meg, hogy az EKSz-ben a szabad államok ellenállásába ütközik. Burgiba sejtetni engedte, hogy ha nem les s megegyezés, maga is az algériaiak oldalán fog szavasatával állástfoglalni. - » Ellentétek a Francia Szocialista Párt vezetőségében az algériai kérdéssel kapcsolatban 77 py & Lt/Kcs Mi kor Párizs, 1956 .október 11,/í.íTl/ A Francia Szocialista Párt vezetősége, amelynek 45 tagj a közül 2o képviselő, ezek közül pedig 9 tagja a kormánynak, hosszasan foglaíkozott az algériai kérdéssel. A pártvezetés é £pn b el ül ezzel kapcsolatban ellent étek mutat toznak. Az algériai statútum megáll rpit ás át Lacoste minis ztorrezidens még nem tartja időszerűnek, azon az alapon, hogy - szerinte - az algériai helyzet javulása várható és o javulás bekövetkeztével nyilik csak megfelelő alkalom a statútumra vonat kozó tárgyalás okra, Lacoste érvelése szerint a szuezi kérdés rendezése "is előfeltétele az al gór ia i tárgya lásoknak , viszont jelentős számú hive van annak az elgondolásnak, hogy az EiíSz nőre Éteri közgyűlésének közeledte az ni gór ia i statútum napirendre tűzését sürgetővé teszi. Ifozgósitó hatása volt annak a beszámolónak, amelyet Ivlaurice Faure külügyi államtitkár a délararikai államok vár-" haté magatartás ár ól tett. Eszerint több dél a meri kai állam képviselője szavazhat az ElTSz4>en az'algériai kérdés napirendre tűzése mellett, mint az elmúlt évben, A szoctlista párt vezetőségén belül az algér ia i kérdés rend e zés éb en fel m örült ell ent ét kül önö se n m egmutat kőzik magának a stcuitumnak jellegét illetően. Abban megegyeznek ugyan, hogy a statútumnak széleskörű decentralizációt kell eredményeznie, de abben nem, ho gy - mii yen legyen, az algériai végrehajtó