Külföldi Hírek, 1956. október 1-5.
1956-10-01 [0533]
37 RLra La/lT/Kcs Ml London, 1956 , október 1,/MTC/ » »T x and Kation . , ^ • ' „ , A New Statesman/a szuezi válsághoz fűzött komme nt <*x jában a következőket irja: ' ' "Amikor az angol Munkáspár', foglalkozni fog ezzel e kérdéssel blackpooli értekezletén, a következő négy alapvető kérdésre kell figyel mé t összponto sitania: Először is azt az áiiltáat, amely szerint a szuezi társulat államosítása a nemzetközi jog megsértése, nemcsak egy kereskedelmi egyezmény megszeg se, a nemzetközi biróság előtt kell eldöntenie. Másodszor: senkinek nem szabad katona, lépésekhez folyamodnia, vagy katonai megoldást támogaiíiia, kivéve ha az összhangban áll az Egyesül t ise mzetek Szervezetének alapokmányával. Harmadszor: az angol Munkáspárt nem támogathatja azt az eljárást, hogy wa3szernek olyan fel té teleket diktálnak, amelyek tulajdonképpen lehetetlenné teszik a tárgyalásokat. Negyedszer: a helyes megoldás egy olyan uj egyezmény megtárgyalása, amely ^észint megfelel a csatornát h asználók időszerű követelményeinek és ugyanakkor egyiptomi tulajdonban hagyja a csatornát. Ez a négy javaslat az angol Munkáspárt feltétlen támogatását élvezi*)fejezi be fejtegetéseit a New dtatesman, an a Natión. y ^ Spectator elsőoldalas cikkében azt irj a, w a nyugati hatalmak most olyan időszakhoz jutottak, hogy bölcsen tennék, ha ez alatt az idő alatt megerősítenék diplomáciai helyzetüket, amelyet veszélyesen meggyengített a sok huzavona és következetlenség. A Biztonsági Tanács bevonásával a nyugati hátaim£k megmutatták, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi viták békés megoldás áv. Az angol külügyminiszter azonban, amikor visszatér majd az Egyesült " Nemzetek Szervezetéből, ugyanolyan nehózsé gekkel fogj a magát szem-" ben találni, mint azelőtt. Valójában rendkivül fontos Anglia számára, hogy időt nyerjen állásainak megerősítésére, A tulajdonképpeni válság a Közép-Keleten lángolt fel, Anglia középkeleti kapcsolatai és az e körül támadt nemzetközi versengés jutott vála'gos helyzetbe. Ha nem találnak jövőbe látó, a való helyzetnek megfelelő megoldást; akkor a szuezi válság csak az első lépés lesz a zűrzavar-sorozatban," A szuezi válsággal foglalkoák az Economist oimM befolyásos gazdasági hetilap is. Az Economist igyekszik elemezni a jelenlegi helyzetet és kifürkészni,- hogy - mint a 1 ep irja . a csatorna használói miképpen vehetiK?% rendelkezésükre álló fegyvereket. Az a Economist ezeket irja: "Az egyik ilye n lehetős ég, hogy nyomást gyakorolnak Egyiptomra, Meg lehet szüntelni például a szállitásl és szolgáltatási dija'k kifizetését. További lehetőség, hogy vállat vonnak ós elismerik, hogy legyőzték őket, A Szuez i •csatorna használói a-k két londoni értekezlete annyit mindenesetre tisztázott, h ogy csatornát használok szövetsége hallani sem akar erről az utóbbi megoldásról.
