Külföldi Hírek, 1956. szeptember 1-5.

1956-09-05 [0531]

MTI K fi L Fö L D I H IB EK K.25.kiadás 1956. szeptember 5. f \~6 f€ p /"Kinek az akaratát...%f olyt,/ Tp3-2 pi/Sp/Kcs NZ Kor 4 cs. IVSa a gyarmati politika elitélése előfeltételezi a ffetal keleti államok szuverenitásaim k, törvényes nemzeti érdekeinek tiszteletbentartását. Deixonne azonban inkább nem beszél erről. Ót más kérdések foglalkoztatják, "A háborún kivdl bármilyen áron meg kell tartanunk pozici ónkat"- jelenti kiDeixonne, aki állandóan "szilárdságra" buzdifja Franc ja ors zág vezető köreit. Deixonne nem is szól arról, hogy meg kellene keresni a kompromisszumhoz vezető utat. Mi a tényleges politikai értelme a "szilárdsága"szólitó felhivásoknak? Lemondást jelenthetnek arról, hogy felkutatják egy vitás nemzetközi kérdés kölsönösen elfogadható megoldását, s igy a helyzet kiéleződéséhez, a konfliktus elmélyítéséhez vezethetne. Az Egyiptom kapui előtt lezajló katonai demonstrúóiót az ilyen "szilárd" politika megnyilvánulásának igyekszik f eltűntetni. Ezzel kapcsolatban meg kell látni, hogy a -^ra ncia Szocialista Párt a szuezi vitának mindjárt a kezdetén egészen különös hangnemet vett fel, A szocialista párt lapja, a Populaire de Paris július 28-án azt hangoztatta, hogy a Szuezi Csatorna Társaság államosítása "veszélyezteti a világbékét,

:: Ez az állítás átlátszó kísérlet arra, hogy minden ok nélkül háborús aggodalmat keltsenek az országban, Ugy tünt, hogy legalább a szocialistáknak, akiknek a programjában szere-élnek iparailamositási intézkedések, tudniok kellett volna, hogy a részvénytársaság államosítása Egyiptom belügye, az egyiptomi

/

kormány szuverén joga, Egyiptomnak ezt a jogát csak a gyarmattartók tagadhatják, akik azt tartják, hogy bármilyen ürüggyel'és minden ürügy nélkül is beavatkozhatnak a keleti országok ügyeibe. Dc a Populaire de Paris mind a mai napig amellett kardoskodik, hogy .9a béke erdekében" .cl kell venni Egyiptomtól a ^zuezi-csat ornát, át kell adni egy nemzetközi szervezet" kezébe és akkor diadalmaskodnak a "nemzetközi érdekek". Ez az állitás minden alapot nélkülöz. A szocialista párt lapja semmiképpen sem tudja bebizony itani, miért ne tudná a Szuezi-csatornának az egyiptomi kormány kezében összpontosuló igazgatása biztos itani a nemzetközi hajózást, miére volt a részvénytársaság jobb szavatolója a nemzetközi érdekeknek,mint az egyiptomi állam, az ENSz tagja, amelynek kötelessége elősegíteni a béke ügyét és a világgazdasági kapcsolatok fejlődősét, lermészetszorüleg senkinek nem sikerül bebizonyítania azt a teljesen ostoba gondolatot, hogy Angliának, Pranc iaorszagra k és a csatornát használó többi államnak, az érdekei megsínylik, ha a szuverén egyiptomi állam az egész világ színe előtt vállalja, hogy biztosítja a hajózást a hozzá tartozó csatornán./folyt.köv,/