Külföldi Hírek, 1956. augusztus 21-25.
1956-08-21 [0530]
ÍV q-<s. Kiaaas JLyDO* augusztus zi. j_ \ o u.si p /Sepilov beszéde. • .l.folvt ./ ö V/re/Sl Ks Kt Az amerikai javaslat célja az, hogy kivegye a Szuezi-csatornát Egyiptom szuverén tulajdonjoga és ellenőrzése alól. - Egyiptom, amelynek, mint a Szuezi-csatorna tulajdonosának jogait formálisan elismerik, valójába n csak a szegény rokon szerepét játszaná az amerikai javaslatban szereplő nemzetközi testületben >- folytatta Sepilov.' Egyiptomnak begyesen juttatnak egy helyet saját otthonában. Ha valóbban az a szándékunk, hogy tiszteletben tartsuk a szuverenitás elvét, akkor nem várhatjuk el, hogy Egyiptom megelégedjék azzal, hogy egyszerűen egyik tagja legyen a saját tulajdonát igazgató testületnek. - Semmiféle jogi alap sincs arra, hogy a csatorna üzembentartását kivegyék az egyiptomiak kezéből. f!ár maga az a szándék, hogy Egyiptom óhajáv 1 ellentétben nemzetközi testületet állítsunk fel Egyiptom tulajdonának igazgatására, igen komoly politikai következményekkel járó lépés lenne. Ez a lépés egyáltalán nem oldaná mag a szuezi problémát, hanem -kétségtelenül az állandó feszültség övezetévé, a nemzetközi súrlódások ós viszályok forrásává tenné a Szuezi-csatorna térségét* A javasolt hcttagu bizottság föladatául a szovjet külügyminiszter azt jelölte meg, hogy gondosan tanulmányozza a jelen értekezlet anyagát, hasonlítsa össze az előterjesztett javaslatokat és igyekezzék általánosan elfogadható elveket kidolgozni. Ugyanez a bizottság fogalmazhatná meg annak az uj nemzetközi egyezménynek tervezetét is, amely kiegészítené az 1888-ban kötött konstantinápolyi egyezményt, vagy annak a helyére lépne, és összehangolná Egyiptom s :averénitásának érdekeit a csatornát hrsználó nemzetek érdekeivel. A bizottság, ennek a munkának befejezése után a közeljövőben összehÍvhatná az 1883-as egyezmény aláíróinak és a Szuezi-csatornát használó országoknak az értekezletét. A szovjet külügy minis zter felvetette azt a javaslatot is, hogy a csatornát használó országok képv is eleiből konzultatív bizottságot állítsanak fel, amely tanácsokkal és szűkség esetén segítséggel s zolgálna Egyiptomnak a viziut űzembontartásához. Ez a bizottság elsősorban a hajózás szabadságát és a. használati dija* kat érintő kérdésekben szerepelne tanácsadóként. Felhívná az egyiptomi kormán" figyelmét ez okra az intézkedésekre, amelyeket az érvényes egyezmények végrehajtása szempontjából szükségesek*' ne k tart. /f oly t. kö v , / rm