Külföldi Hírek, 1956. augusztus 21-25.

1956-08-23 [0530]

A'.'ASzSz különtü! ósitója a londoni értekczl. t szerda délutáni üléséről 27 T2-54 3y/Ma/Kcs Ex Kor L o n d o n, 1956. augusztus 23,/TASzSz/ A TASzSz különt udósitó ja jelent ii A Szaezi-csatomá kérdésével foglalkozó értekezlet résztvevői szerda délután 5 érakor ismét összeültek, hogy folytassák a vitát a szuezi kérdés rendezésére eléjük terjesztett két tervezet fölött, A két tervezet! az amerikai'.* amelyet szerzői most hogy-, hogynem ötös-tervezetnek neveznek, minthogy magában foglalja 4 küllöttség léty egt el en módosité javaslatát is- és az indid tervezetet. Az ülésen elsőnek Selwyn Lloyd,Anglia képviselője szólalt fel. Kijalcn tette, ho gv az általános vita során már- kifejtette Anglia álláspontját és ehhez az állásponthoz semmit sem fűzhet hozzá ás nem is változtathat azon. Az angol külügyminiszter ismételten bizonygatta, hogy a Szuezi Gsatorna Társaság egyiptomi álLamosit ás a a nemzetkőzi jog e lőirásainak megsértését jelenti és veszélyezteti a szabad hajózást a csatornán. Szerinte a csatorna kifogástalan működése ás szabod használata az összes érdekelt országok által nem biztositható az 1888 évi egyezményjujbóli megerősítésévé l,v agy a csatornát igénybevevő országok tanácsadó, illetve konzultatív szervének megteremtésével. Ilyen biztosítékokat Selwyn Lloyd csak abban lát, ha a csatorna igazgatása; nemzetközi szervre bizzák, vagyis kivonják Egyiptom szuverenitása alól, Angii - kép- ' viselője kijelentette, hogv ennélfogva Anglia kormánya támogatja az amerikai javaslattervezetet. Pineau francia küldött szintén helyeselte az amerikai tervezetet. Ezut án Krisna Menőn, az indiai küldöttség vezetője szólalt fel. India küldöttségének aggodalmát fejezte ki, mind az amerikai javaslatok jellege, mind ama következmények miatt, amelyekkel e javaslatok járhatnak. Véleményünk szerint - mondotta Menőn - a jelen értekezletnek csak egyetle n célja-lehet: megnyitni a szuezi kérdéssel kapcsolatos tárgyalások útját. Az indiai miniszterelnök az indil parlamentben elhangzott beszédében kijelentette, hogy a londoni értekezlet nem hozhat végső döntéseket, mart még résztvevőinek egyöntetű álláspontja mellett is szükséges Egyiptom beleegyezése és részvétele, A

z amerikai javaslatokat elemezve meg kell állapitanunk,hogy, először, megnyitják-e az utat az 2gyipt ómmal való tárgyalásokhoz ás, másodszor, a legfontosabb kérdéseket - a csatornán át vezető szabad hajóforgalom bizton át ás a, a csatorna fönntartása és fejlesztése és az 1888 évi egyezménry el összefüggő egyób kérdések - megoldásához v ezet no k-e? /folyt, köv./