Külföldi Hírek, 1956. augusztus 16-20.
1956-08-19 [0530]
MTI KÜLFÖLDI HÍREK /A béke és Egyiptom...l.folyt./ Ip3-1 Vö/Sp/Kcs Ks Határozottan vissza kell utasítani ezeket a kísérleteket, amelyek két, elvileg egymástól különböző kérdés összekapcsolására irányulnak, A Szuezi Csatorna Társasa:-; államosítása az egyiptomi állam belügye, amely nem letet vita tárgya és mégkevésbé revízió tárgya egy nemzetközi értekezleten. &z teljes mértékben öss zhangban áll a nemzetközi jogalapvető rendelkezéseivel, az Egyesült Nemzetek szervezetének határozataival, ós., sok állam gyakorlati intézkedései is alátámasztják, Egyiptom jogos eljárását hivatalosan helyeslik olyan államok, amelyeknek lakossága az emberiségnek több mint a felét alkotja. Egyes kormány okna k a londoni értekezleten résztvevő képviselői kétságbevonják, hogy Egyiptom élhetne szuverén jogaival és ezen az alapon igazolni próbálják beavatkozásukat Egyiptom belügyeibe. Ezek a megbízottak olyan tervvel álltak elő, amelynek értelmében nem Egyiptom igazgatná a Szuozi-csatornat, hanem más hatalmak egy "nemzetközi szerv égisze alatt. A nyugati hatalmak terve ellentétben áll az ENSz alapelveivel és a nemzetközi jog tételeível, A szovjetunió nem értbet egyet azzal, hogy Egyiptom területének egy részét, amelyen át a « Szuezi-csatorna halad, ol3 ? an területnek tokintsék, amelyre nem terjednek ki Egyiptom szuverén jogai. Egyiptom egyetlen és teljhatalmú ura saját területének. A b zuezi-csatorna nemzetközi igazgatására vonatkozó terve'" tulajdonképpen kísérletet jelentenek arra, hogy támaszpontot létesítsenek a gyarmatosító rendszer számára és ilymódon viss zaállitsák az Arab-Keleten a régi, idejétmulta reidszert, A nyugati hatalmak javaslatai ellenkeznek az egyiptomi nép törekvéseivel és határozott tiltakozást keltenek más ázsiai és afrikai országokban is. Az Al Ahram cimü egyiptomi lap leleplezi,, milyen szándék rejlik valóban a gyarmatos itó' hatalma knak a Szuezi*; sat orna igazgatására vonatkozó igénvei mögött. A lap ezt irja:"A kérdés lényege tulajdonképpen nem a társaság államos itásában és nem a hajózás szabadságnak bizt ositásában rejlik, hanem a nyugati imperializmus és a keleti népeknek szabadságra és függetlenségre irányuló törekvése közötti konfliktusban," /folyt.köv,/
