Külföldi Hírek, 1956. augusztus 1-5.

1956-08-02 [0529]

MTI KÜLFÖLDI KI S E K K.58.kiadás 1956.augusztus 2, 2.2-^ t^V /Az angol saj tó,.,1.folyt./ RDK & IKA/Vá/Xcs di A cikk ezután hosszasan felsorolja egy esetleges szuezi hadjárat- összes nehézségeit - mdjd igy folytatja: - Tekintsünk most Szuezon tul. Azt mondják, Szuez államosítása az olaj források vagy a cs ővezctékek álla mos it ás ára bár majd más arab államokat. Es mi történnék, ha ezt megtennék'? Mi árt rémüldöznek ennyire a nyugati kormárjyJok más népek államositás i terveitől? Az angol kormány nem tűrte, hogy az a tény, hogy idegen állampolgárok angol vasúti és bányarés z vény ok tulajdonosai voltak, megakadályozza Angliát a vasutak és szénbányák álla mos it ásába n.Nem lehet vitás, hogy az államosítás belügy. Lehet okos v agynem okos dolog, de a döntés a szuverén állam elvitathatatlan joga. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy-a szociális intézmények fejlődése az úgynevezett elmaradott középkeleti országokban mind erősebbé teszi annak követelését, amit az angol Munkáspárt szocialista tulajdonnak nevez. A világ többi része számára nem a középkeleti olaj vagy a szállítási utak tulajdona a fontos, hanem a szállítás folytonossága. A kártérítés kérdése fontos dolog, de ezt nyugodt, törvényes elbírálással kell elintézni és a törvény döntését annál inkább el fogják fogadni, ha non zavarják össe imperializmussal vagy antiimperializmussal Akár államos itják, akár nem;' Egyiptomnak érdekében áll, hogy a világ hajói továbbra is használják a Szuezi-csatornát. Akár állam os itara k, akár nem* minden olajkitermelő országnak érdekébe n áll, hogy olaját továbbra is eladhassa. Talán majd öbbet kell fizetnünk az államosítot1 olajért, mint ahogy többet fizetünk az államosított szánért. Az arab államok ugyanazokat az érveket hozhatják fel, mint az angol bányászok: hogy megérdemlik a magasabb életszínvonalat és hogy ezért fizetni kell. Az ilyesmi idővel meghozza a maga gyógyszerét. Megkísérelhetjük ezen folyamatok befolyásolását észokokkal, do nem akadályozhatjuk meg őket, 3 mindenekelőtt: ne féljünk tőlük, A Da ily Mirror. jel eitl: - Richárd G

rossman>. munkáspárti képviselő kijelöltette Winnipegbon: a Nyugatnak nincsen semmi néven nevezendő erkölcsi alapja a tiltakozásra a Szuezi csatorna 3gyiptom által történt államosítása ellen. "Engedtük, hogy Nasszer nyolc éven át elzárj? a csatornát izraeli hajók elől. Maga ez a tény aláaknázta a Nyugatnak azt az állítását, hogy a nemzetközi jogalapján áll." Hozzátette,hogy a Szovjetuniót okvetlenül meg kell hivni, vegyen részt a megoldást célzó bármilyen megbeszélésekben./ ~»-\ /folyt.köv./ IL