Külföldi Hírek, 1956. május 11-20.
1956-05-14 [0521]
/Bulganyinnak a Szovjetunió ...2.folyt./ T Vö/Sk/Sl HJ Már Harmadik ut nincs. jgy tehát minden népnek, akár a szocializmus, akár a kapitalizmus viszonyai között él, érdeke, hogy az egymás mellett élés tartás, és szilárd legyen. Ebből kiindulva mi feltételezzük, hogy a különböző társadalmi rendszerű országoknak • nem egyszerűen egymás mellett kell létezniük, hanem tovább kell menniük kapcsolataik megjavítása, a kölcsönös bizalom megszilárdítása, az együttműködés felé. - Ázol: az elvek, amelyek a területi épség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartását, a megnemtámadási, az egymás belügyeibe való bo nem avatkozást, az egyenjogúságot és a kölcsönös előnyöket, a békés e&más mellett élést és a gazdasági együttműködést mondják ki, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös kapcsolatainak a jelen körülmények között legjobb farmáját határoznák meg. 4.cs, Ha minden ország csatlakoznék ehhez az öt alap— elvhez, ez összhangban állna a népek életbevágó érdekeivel és követeléseivel . Kérdés : Mint ön is tudja, Észak-Afrika problémája Franciaország i.,_főbb gondja. Egyes nehézségeink már rendeződtek, a többi még hatra van. Mit tudna Ön mondani ezekről a problémákról ? Válasz: Mi őszintén üdvözöltük a tuniözi és a marokkói kérdés megoldását, amely tárgyalások utján jött létre. Tunisz és Marokkó fi ggo-t lo no ómenek kikiáltásával kapcsolatban a szovjet kormány kedvezően értékeltté a francia kormánynak ezt a lépését, amelyet a béke, valamint a Franciaország, Tunisz ós Maro kkó népei közötti barátság szelleme hatott át. - Ami az algériai kérdést illeti, mi jól ismerjük e kérdés bonyolultságát. Mo IXJ> yozőáésünk azonban, hogy ozt a kérdést is rendezni lehet liké. uton és erre a kérdésre is megtalálják majd a mo^oloást. Kérdés: Hogyan látja Ön Franciaország ós a Szovjetunió kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak távlatait ? J"^ /fotyt .köv./
