Külföldi Hírek, 1956. április 21-30.

1956-04-22 [0520]

/Sepilov beszéde.. , .24, olyt./Tp vö-KG/i% -/ár 26.ca. Bivtársoki Á marxizmus, mint a társadalmi fejlődés törvényeinek, a szocializmus és a kommunizmus építésének tudománya, az olyan ido lista nézetek ellen vivott harcban született, amelyek szerint a társadalom története a nagy emberek, hősök, hadvezérek története. Lenin megsemmisítő bírálatnak vetette alá a "hősök és a tömeg" narodnyik. szubjektivlsta elméletét. A történelmi materializmus a társadalom történetét szigorúan törvényszerű folyamatnak tekinti, a történelem fő alkotó erejének pedig a népet, az anyagi javakat és a kulturális értékeket megteremtő dolgozó tömegüket tartja. Áz októberi forradalom, a szovjet hatalom, a történelmi alkotó munka magaslataira emel a a népet, az élet minden területén bíz • tositotta a tömegek aktivitásának és kezdeményezésének sohasem látott kibontakozását, "Az eleden, az alkotó szocializmus maguknak a néptömegeknek az alkotása" - mondotta Lenin. , Ezért a párt az utóbbi években és különös in XX, kongreszszusán határozottan fellépett a marxizmustól idegen személyi kultusz ellen. A személyi kultusz gyökeresen ellenkezik világnézetünkkel, szocialista ideológiánkkal, társadalmi és politikai rendszerünk természetével, A személyi kultusz csökkenti a párt és a néptömegek szerepét, tagadja a kollektív vezetés szerepét a pártban, elfojtja és kori át or a bírálatot és önbirálatot, megbénítja a pártszervezetek, a dolgozó tömegek aktivitását, kezdeményezését, A személyi kultusz a párt demokrácia és a forradalmi törvényesség durva megsértéséire vezetett. Ezért tűzte ki pártunk olyan élesen és határozottan a feladatot: mára; dáktalánul fel kell számolni mindazokat a következményeket, amelyek a marxizmustól idegen személyi kultusznak, J.V.Sztálin kultuszának szellemével függtek össze, maradéktalanul vissza kell állítani a párt és állami élet lenini szabályait és elveit, /.folyt, köv./ \\0