Külföldi Hírek, 1956. március 26-31.

1956-03-28 [0517]

alapozni egyes személyek kultuszát, A "hős és a tömegek" idealista elméleteivel szembeállították a történelem materialista felfogását, amelynek értelmében csak a nép, a dolgozó tömegek, a. történelem tényleges ós igazi alkotói. A marxizmus-leninizmus, kidolgozva a tudományos kommunizmus alapjait, megvilágítva és megalapozva a munkásosztálynak, mint a kommunista társadalom építőjének világtörténelmi szerepét, kérlelhetetlen harcot folytatott az olyan helytelen nézetek ellen, amelyek azt állították, hogy a történelmet a kiváló személyek alakítják. A marxizmus-leninizmus ezzel a helytelen történelemszemlélettel szembeállította azt a tanítást, hogy a történelem tényleges alkotója a nép és minél mélyebbek és szélesebb arányúak a társadalmi átalakulások, annál nagyobb néptömegek vesznek részt nzokban. A No'/y Októberi Szocialista ?

0

rradalmat, amely óriási hatást gyakorolt a világtörténelem egész menetére, országunk munkásosztálya vívta meg szövetségben a legszegényebb parasztsággal és a középparasztság támogatásával, a kommunista párt vezetésével, A forradalmat a nép többsége vivta mag, éppen ezért népi forradalom. Ugyanígy népi jellegű a nagy kinai forradalom, ilyenek a néni demokratikus országokban végbement forradalmi szocialista változások, ¥.1,Lenin továbbfejlesztette a Marx és Engels feltárta materialista történelemfelfogást és egész életében kérlelhetetlenül harcolt a marxizmussal szemben ellenséges narodnyik, majd eszerista nézetek ellen, amelyek a "mindenható hősöket" és a szürke, jellegtelen, tétlen "tömeget" hirdették. "A m

arxizmus - irja Lenin - abban különbözik minden más szocialista elmélettől, hogy kiválóan egyesíti egyrészt a teljes tudományos józanságot az objektív helyzetnek és a fejlődés objektív menetének elemzésében, másrészt pedig a tömegek forradalmi energiája,. ,-, forradalmi V /f olyt,, köv. / V