Külföldi Hírek, 1956. március 6-10.

1956-03-08 [0515]

/Összeesküvés az ázsiai ...1.folyt./ \ - Az Egyesült Államok politikájánál: agressziv jellege - folytatja a Pravda - elég jól ismeretes az ázsiai országokban, úgyhogy itt nem lehet senkit sem félrevezetni azzal a fecsegessél,hogy a SEATO-nak "gazdasági" jelleget adnak. Dullesnak a SEATO agresszivitása további fokozására irányuló politikája feltétlenül nagy figyelmet kelt az indiai közvéleményben éppúgy, mint a többi ázsiai ország közvéleményében. India és a többi békeszerető ázsiai állam a "békeövezet " kibővítésének világos politikáját folytatja. Ebbe az övezetbe azok az államok tartoznak, amelyek a baráti együttműködés és a békés egymás mellett élés elveit, a Pancsa Silót tették kapcsolataik alapjává. A SEATO agressziv tömbje, akárcsak a bagdadi szerződés, a gyarmatosító hatalmak eszköze, amely a "békeövezet" összeszűkítésére, továbbá arra szolgál, hogy ezzel szembeállítsa "a háború és a gyarmatosítás övezeteit". Ezért nem véletlen, hogy Krisna Menőn, az ismert indiai államférfi a napokban a SEATO és a bagdadi szerződés megalaki-* tását India és a többi ázsiai semleges állam "bekerítésének" nevezte. - Indiának - mutat rá a cikk - más oka is van arra, hogy aggodalommal szemlélje a SEATO tevékenységének élénkülését. Pakisztán etyes kívülről buzditott körei nyiltan agressziv szándékokat hangoztatnak Kasmírral kapcsolatban. Ez ismét azt bizonyltja, hogy a gyarmatosítók készek a SEATO-t felhasználni arra, hogy India és Pakisztán között ellenségeskedést szítsanak. Érthető, hogy az indiai közvéleményt feltétlenül aggasztja mindez, a Pakisztánnak nyújtott erősödő amerikai katonai segéllyel együtt. - A nagy indiai nép és a többi békeszerető ázsiai népek - irja befejezésül a Pravda - elvetették a háború és a gyarmatosítás utjót, amelyet a SEATO agresszív tömbjének vezetői próbáltak rójuk kényszeríteni, és készek harcolni az összes ázsiai országok egységének teljes eléréséért, a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a "békeövezet" kiterjesztéseért. /MTI/