Külföldi Hírek, 1956. január 16-20.

1956-01-17 [0511]

K III,kiadás 1956.január 17. . ] (é?ó, ^ - pero. / Ném lehet semmibe^ .2. folyt./ Élesén elutasították az amerikai agresszív terveket Nyugat— Európában* A Daily Mirror clmü angol lap .az • indokinai válság napjaiban, 1954. áprilisában ezt irta* * A szövetségesek politikáját nem határozhatják ci ég lashington f e ilobbunáí'a.i, mert Washington nem hajlandó kikérni szövetségeseinek véleményét," Dulleshoz fordulv igy folytatta: *5okkal komolyabb kérdések forognak kockán, semhogy fenyegetőzni és indulatoekodni lehetne. Háborút indita.nl Kina ellen ma ugyanolyan esztelenség/ mint akkor volt, amikor Li Szin Man ostoba kísérleteket tett a puskaporos hordó felrobbantására,,," A& amerikai agressziv erőknek az a kísérlete, hogy háborús kalandokba sodorják szövetségeseiket Ázsiában, éles visszautasításra talált a nyugateurdpai közvéleményben,. Végeredményben, az amerikai diplomácia és az amerikai katonai klikk mesterkedései ellenére, Indokínában létrejött a békés rendezés. Mindenki tudja azt is, hogy az amerikai katonai parancsnokság csak azután kényszerült beleegyezni a fegyverszünetbe, amikor varesé— get szenvedett Koreában. Végül mindenki előtt ismeretes, milyen felháborodást keltettek világszerte: az amerikai katonai parancsnokságnak Tajvan térségében a békére nézve veszedelmes üzelmei. S felháborodás nyomán az Egyesült Államokat az fenyegette, hogy nemzetközi téren elszigetelődik, s ez késztette az amerikai kormányköröket arra, hogy tartózkodóbb álláspontra helyezkedjenek az adott kérdésben. Mindezekben az esetekben az Egyesült Államok durván beavatkozott más országok belügyeibe és valóban a háború felé terelte a dolgokat,' Ámde a népek törekvése a békére és a nemzetközi feszültség enyhítésére, a népek szilárd elhatározása, hogy helyt állnak nagukért és visszaverik az agresszorok kisérletoit, megakadályozta a háborús konfliktusok kiterjesztését Áz3 iában és a Távol-Keleten, A valóságban i^y fest a dolog. Természetes, hogy Dulles ur beállítása, amely távol áll ettől a valóságtól, még hazájában is éles tiltakozást keltett, A NewYork World Telegramm and Sun teljes joggal jelentette ki, hogy Dulles " újból átírta a történelmet", amikor " a diplomáciai vereségeket győzelemként próbálta feltüntetni*" Egyes amerikai politikusok heves vádakkal illették Dullest. Kijelentették, ha tovább folyik a történelem-hamisítás, követelni fogják, hogy tegyék közzé azt a tájékoztatást, amelyet az amerikai külügyminisztérium adott a kongresszusnak a távolke— lati konfliktusok idején* Ez a tájékoztatás szemléltetően tanúsítaná az erőpolitika vereségét és nem diadalát, miként Dulles áliitotta, szembehelyezkedve a tényekkel. Egész sor tekintélyes amerikai politikus követeli,; hogy a kormány " mondja meg az igazat az Egyesült Államok külpolitikájáról",' ahelyett, hogy " kendőzi hibáit és fogyatékosságait". Ezt követelte például Dulles elődje, Acheson volt külügyminiszter is, aki január 12*-i beszédében nyiltan beismerte az amerikai erőpolitika kudaroát. /Folyt ,köv./ í R a " "•****"""—