Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. december/3

1949-12-22 [0123]

/Országgyűlés... .4, f olyt/ Ni/i/Hné Ka - A munka frontján törtónt forradalmi átalakulásnak oka nem utolsó sorban az, hogy a munkások tapasztalják: a jobb, több munkáért több bért kapnak. A hároméves terv eredményeként az életszínvonal ma 37 százalékkal magasabb a háború előttinél, az ötéves terv során pedig további 35 százalékkal növekszik. Ezeknek a számoknak kétségtelenül fontos szerepük van a munka t e rme1éke ny s é g éne k fo koz ás ában * Horváth Márton ezzel kapcsolatban adatokat ismertetett az életszínvonal emelkedéséről, A Magyar Acélárugyárban augusztus utolsó hetében 17, forint, szeptember utolsó hetében 184, november utolsó hetében 200,50 forint volt az átlagos heti kereset, A gépműhelyben még ennél is nagyobb az emelkedés: az augusztusi 195,5 forinttal szembon szeptemberben 207, novemberben pedig 245 forintra emelkedett az átlagos heti keresőt, A Ganz Villamosságigyárban az MDP Hagybudaposti Pártválasztmányának határozata ide- . jén a dolgozóknak csak 17 százaléka korosott heti 2oo forinton fölül, A sztálini munkaf ola j ánlások kezdetűkor oz a szám 28 százalékra-, december első hetében pedig már 45 százaló_kra emelkedett, - Az életszínvonal emSlkedésót bizonyltja akarácsony előtti forgalom is. Aranyvasárnap a legnagyobb budapesti Állami áruházban, a Divatcsarnokban, több, mint másfélezer akkora , december 1-től 19-ig pedig háromszor akkora volt a forgalom,, mint tavaly, "ollomzS a dolgozok életszínvonalának omolkodeséro, hogy amig tavaly a decemberi vásárlások . . 3o százaléka OKA utalványra történt, addig az idén mindössze 5-5 százalek, .ebben az évben nemcsak a legelemibb közszükségleti cikkek fogynak, hanem lakberendezési cikkek, szőnyegek, dísztárgyak is. - A Statisztikai Hivatal bevásásáriási könyvekot adott közel száz munkáscsaládnak. Ezekbe a könyvekbe a család minden kiadásait feljegyzik, A családok különböző rétegekből vannak, szakmunkások, segédmunkások stb. Az ilymódon készült statisztik ák jó .átlagot adnak arra, hogyan alakul a munkásosztály életszínvonala. Ezekből az adatokból megtudjuk, hogy amig 1928-ban a munkáscsalád egy felnőtt tagjának 8,79 kiló kenyér jutott havonta, addig 1947 szeptemberében 8.87, 1948-ban 10,41 és 1949-bon 12,75 kiló volt a kenyérfogyasztás. Nagyot emelkedett a vajfogyasztás is. Ez év első tiz hónapjában 212 százalékkal több vajat fogyasztottak a munkáscsaládok, mint a háború olőtti években. Nagymértékben omclkedott a gyümölcs- ós a húsfogyasztás is, Nom kétséges, hogy a munkásosztály életszínvonala nemcsak általánosságban emelkedik, hanom most a legutóbbi időben a termelés frontján történt ugrásszerű javulással együtt megfelelő arányban emelkedett./Folyt•köv./ r? "V