Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. december/2

1949-12-13 [0341]

^lnos olyan merték, omollycl fel loliotno mérni, a Sztálin iránt megnyilvánuld szeretetet SzIB t 88 PJ/e/P gs, M o s z k v a , december 13* A Prevda "A nagy érzés" cimmel Ilja Sáronburg cikkét közli: Nemrégiben Rámában jártam - irja IIja Bhronburg, - Este a béke hiveinek százezernyi tömege gyiAt össze a hatalmas térségen, A szónokok különféle nyelveken beszéltek. A munkások fáklyát gyújtottak és ott, az ősi falaknál Sztálin arcmása nézett le ránk, A fények élővé varázsolták az ismerős arcot. Az emberek reményteljesen tekintettek rá: tudták, Sztálin a békét őrzi, Amikor arról beszéltek, aairo mindönkinek a legnagyobb szüksége van és legfontosabb, ezt ismételgették: "Kell, akárcsak a kenyér", vagy "Kell > ák árosak a levegő". Minden embernek szüksége van arra, hogy saját igazságában higyjen,hegy életének értelme legyen: az il«ún hit és meggyőződés teszi a szivet acélossá, A Volgánál, a Gangesz partján, a Szent Lőrincfolyónál és az Amazonnál az egyszerű emberek millióinak hite Sztálin nevével fonódik össze. Az amerikai stratégák u j bűnös háborút készítenek elő, számbaveszik hadosztályaikat, ezernyi bombázóikat, bombatartalékaikat. Az egyik közüliül azt állitj.a, hogy a légi haderő a legfontosabb, a másik sokkai óvatosabb és azt tanácsolja, hegy fegyverezzék fel az európai bérenookot. Mi állithatja meg ezeket az eszteleneket? Nemcsak országunk nagysága, nemcsak a különféle népeknek irántunk m ognyilvánuló testvéri szeretete, nemcsak hadseregünk ereje, tudósaink munkája, hanem azoknak a szégyenteljes vége, akik a korszerű teohnika minden eszközét felhasználva, meglepetésszerűen támadtak ránk és akik a szovj ok néptől emelt élő falba ütköztek, r..f.mi embereink lolkiorcjóbo, kitartásába, Sztálin akaratába és erejébe* Az, hogy Sztálin a békét védi, még jobban bevési őt az egyszerű emberek millióinak szivébe. Amikor a béke hivei Parisban, Prágában, Rómában összegyűltek, mindenütt Sztálin nevét lehetett hallani, ezt a nevet ismételgette a magyar tanitónő, a római asszony, a francia művész és az öreg indiai* A különféle országokban hány édesanya, ose«seműjére pillantva, visszaemlékezik az átélt borzalmakra - a sziréna üvöltés ér e , a romokra, a vérre - és hálát ad Sztálinnak azért, hogy a szörnyű vihar eloscndese&ott az uj életre kelő föld felett, /Polvt.köv,/ tP