Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. december/1
1949-12-01 [0340]
/A Német Demokratikus Köztársaság... 1. folyt. / RBn Szó/Szó/Gy gs. Amitor később a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után átvette a Szovjetunióban a, nemzetiségi ügyek intézését, gondoskodott^ arról, hogy a, cárizmus idején elnyomott nemzetiségek megkapják a teljes egyenjogúságot. Az uj Oroszorsz ágban megszüntették a. cárizmusník a nemzetiségekkel szemben folytatott elpyomatási politikáját. Ennek következetes folytatása volt az, nogy a Szovjetunió tiltakozott a, nyugati hatalmak ama kísérlete ellen, hogy Németországot a Versailles i szerződés által rabszolgaso rsba döntsé£. Hozzátartozott ehhez a politikai vonalvezetéshez a, Németország és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok kiépitóse, ami által annakidején a. német dolgozók százezrei kenyérhez és keresethez jutotta,k. A felhivás ezután"'utal a rapalloi szerződésre, amely komoly kis5 rlet volt a-N^ m e törsz ág és a Szovjetunió közötti barátság kiépités óre. Az akkor kormányon lévő német politikai körök sajnos nem folytatták tovább ezt a vonalvezetést, hanem - a német nép nemzeti érdekeinek c lhanyago lásával - a ^yxxQot imperialista erői felé orientálódtak. Ennek ellenére a következő években Sztálin nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy megakadályozza a nemzetközi reakció által kivánt és előkészített összeütközést Németország és a Szovjetunió között, A Szovjetunió, Sztálin vezetése alatt, mindig igyekezett a békeszerető népek és államok együttműködésének megvalósítására és az agressziv torvek meghiúsítására, hogy ezáltal is megakadályozza, a, második világháború kitörését. Araikor ez a békés politika, a Nyugaton uralkodó reakciós elemek ellenállásán meghiúsult, ^ztálin 1939 augusztusában még azt is megk isé relte, hogy Németórszággal kötőtt megnemtámadási szerződéssel elhárítsa a két ország közötti háború katasztrófáját. A hitleri fasiszták azonban megszegték és meg semmi sitotték ezt a szerződést, Hitler gyilkos bandái m'cgtámadták a Szovjetuniót, fosztogatva és gyilkoJVa előrenyomultak egészen Moszkva kapujáig, Sztálin néhány nappal a hitleri támadás után, 1941. június 5-án tartotta hircs beszédét, amelyben kijelentette, hogy a Szovjetunió nem szándékszik megsemmisíteni a német népet. E z t többször is megismételte, egészen az 1945. május 9-én tartott beszédéig, amelyben ugyanezt a gondolatot fejezte ki: a hitlerck jönnek és mennek, a német nép, a német állam pedig marad. Ezt betetőzte az 1948. október 13-án a Német Demokratikus Köztársaság kormányához intézetjj ismert 1 ovo lébc n, ame lyb cn kifej te tto, hogy a b ők cs zorctő lo,nct D emokratikuc Köztársaság megalakulása fordulópontot jelont Európa történetében. /Eolyt.,köv./ I
