Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. december/1

1949-12-06 [0340]

/Az Izvesztija leleplezései,•folyt*/ Tor Lj/PM/p Lend,ifg. Az isztambuli tanácskozó,sokon ró szt­vett Gordon Glopp, ennek a tervnek szerzője. Gordon Clapp az úgynevezett "közeikéieti országok helyzetének tanulmányozásávol foglalkozó nemzetközi gazdasági bizottság" elnöke. Oszipov a továbbiakban rámutat, bár az an­golok és amerikaiak közösen szőnek terveket, hogy a közeikeleti országok területeit agresszió céljaira használják fel és közösen harcolnak a közelkeleti nemzeti felszabadító mozgalom ellen ­a Közeikelet ennek ellenére továbbra is az angol és amerikai im­perializmus éles érdekösszeütközéseinek porpndja marad, Ezzel ma­gyarázható az is, hogy Londonban nem keltettek lelkesedést az amerikai diplomaták isztanbuli tanácskozásai, sem a legutolsó amerikai tanácskozásokat követe közeikeleti amerikai gazdasági intézkedő sek. Az angol "Munkáspárti" kormány nem alap­talanul gyanakszik, hogy az isztanbuli értekezletnek némi angol­ellenes célja is volt. Ez a cél az amerikai olaj monopóliumok ér­dekeivel kaposolatos, Anglia éppen ezért al et a Közel- é s Közép­Keleten intézkedéseket tenni, hogy megőrizhesse a brit hadállásokat és akadályokat dlithasson fel az USA támadásaival szemben. A cikkiró a továbbiakben megjegyzi, h ogy az amerikai háborús uszitók isztanbuli vándorgyűlését éppen akkor tar­tották, amikor a közelkeleti országok fokozott militarizálása elér­te tetőpontját. Az amerikai küldöttekre az a feladat hárul, hogy a közelkeleti országokat katonai, haditengerészeti ós légi hídfőkké ős támaszpontokká alakítsák. Bármilyen határoz a. tokát hoztak is a hábo­rús uszitók isztanbuli vándorgyűlésén, a közelkeleti országok népei, amelyek már soly sokat szenvedtek a gyarmatositóktól, nem akarnak ágyutcltelékul szolgálni a háborús uszitók számár-a - fejező­dik be az Izvesztija cikke, /MTI/ — ,— Heves harcok Burmában ö Lond/Co/P Ng, E a n g u n , december 6, BM.N A burmai szabadságharcosok heves küzdelmet folytatnak a népellenes burmai kornány csapataival Pagu közelében. A kormány a Renguntól tiz mérföldre lévő város visszafoglalására tüzérséget és haditongorészeti egységeket vetett be. Más jelentések szerint Ranguntól északra 9,0 mérföldre a Rengun-Mandalay vasútvonal mentén a kormonycsapat ok légi támogatás ellenére sem tudták vissza­foglalni a felkelők kezében lévő Pyuntaza városát, í /Pölyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents