Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. december/1

1949-12-03 [0122]

3 3. kiadás 1949.docembor 3. Q óra jOperc /A szovjet biológia ,,. folyt./ i ErdlK Kö/3o/oo Hri Bn A gabona egyrészt védi a fejlődő facsoportokat, másrészt sogitcégére v.'in a faültetvénynek a gyomok elnyomásában. A gabonán kívül ogy métor széles sávokban kukoricát, vagy napraforgót ültetnek, Ennek szárát ősszel nem takaritják be, mert as otthagyott szár télen át védi a növényt a hófúvások ollón. A második évtől kezdve a gabona közé juharfát, vagy rius úgynevezett "toltelékíát" is ültetnek. Természetesen paak olyanokat, amelyek a növényfajták közti harc ellenére jól megférnek a tölggyel ős a fenyővel. „ÍZ ötödik évtől kezdve a faultotvények annyira megerősödnek, hogy nincs szükség többé védőnövényzetre, Idővol az elültetett facsoportokban természetes gyérülés következik be: minden fészekben kéthárom erőteljesen fejlődő tölgy, vagy fenyőfa marad, a többi területet pedig a cserjék, illetőleg másodrendű fák boritják. Ezzel az ordősités befejeződött. Előnye a fészkes ültetési módnak, - azon kivül, hogy az ordősités sikorét feltétlenül biztosit ja az is, hogy amig a másfajta ültetéseknél hektáronként 2-4 mázsa makkra van szükség, a fészkes ültetésnél elég másfél mázsa, A budakeszi telepen folyó ki serietek célja annak-megállapítása, hogy milyen gazdasági növényekkel koverve nő legkedvezőbben a fa. Egyelőre öt holdnyi területen, amelynek felét tölggyel, felét fenyővel ültetik be, fészkes ültetéssel, felváltva kukoricát, napraforgót, burgonyát, zabot és tavaszi búzát ültetnek, illetve vetnek. Ha~sonló kísérlet folyik országszerte a különböző erdőgazdasági nemzeti vállal .toknál, Ezeknek célja megállapítani, hogy Magyarország egyes vidékein, hogyan lőhet a legkedvezőbb eredményt clenni a fészkes ültetési móddal. A kísérletek nagymértékben hozzájárulnak majd ötéves erdősitési t e rvünk sikeréhez, /MT1/ p