Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. november/2
1949-11-11 [0338]
/Achesrn felfogása folyt./ : . • Kor/kP/Sa Pa A további szöv..gozésböl nyilvánvaló az a szándék,., hogy a nyugati külügyminiszterek csökkenteni igyekszenek a ^émet demokratikus Köztársaság meg alakulásának a nyugatnőmet közvéleményben kiváltott hatását, ezért a közlemény néhány általános és semmitmondó Ígéretet tartalmaz arr 1, hogy a nyugatnémet bábállamnak ezentúl "nagy részt kivannak-juttatni a német ügyek vitelében" . A nyugati sajtó és rádiá az általánosságba* mozg° közleménnyel ellentétben konkrét részletekot is közöl a megbeszélésekről, - A r°mai rádió megállapítja,' hogy Acheson felfogása győzött a párisi tanácskozásokon. A francia rádió hiradása bevezetőjébe* közli, hogy Acheson az értekezlet megindulásakor az amerikai kormánynak "ko:ümrét eredményekre" irányul 0 kívánságát tolmácsolta., E "tolmácsolás" eredményeként a francia kormány - folytatja a. párisi rádió bemond 0 ja - beleegyezett a németországi gyárleszerelések felfüggesztésébe, hozzájárult ahhoz,, hogy Németország évi acéltermelését az eddigi 11,5 millió tonnár'l 15 millió tonnára emeljék és jóváhagyta a ruhrvidéki francia tőke beruházásokra vonatkozó" terveket is, A francia rádió nem is pr ü bálja tagadni, hogy a francia tőkeberuházások az amerikai bankok-"közyetitésével" történik majd meg, végül pedig közli, hogy a francia kormány a nyugatnémetországi megszállási statútum "enyhítéséhez" is hozzájárult. Az amerikai Associated Press párisi tud°sitása kereken kijelenti, hogy a három külügyminiszter "megegyezett" a • leszerelés megszüntetésében. Ugyanez a jelentés hosszasan foglalkozik azokkal az amerikai eredetű javaslatokkal, melyek szefcint a francia nagytőkével a német nehéziparban történő befektetésekkel pr ü bálják "elfelejtetni/ 1 a. francia biztonság szempontjait. Az APP jelentáse szerint az értekezleten a német kérdés "katonai vonatkozását" is megvizsgálták. A "megvizsgálás 11 mint Kingcbury Smith irja valójában azt jelenti., hogy az USA "bizonyos idő múlva" hajlandó Németországot "bizonyos határig" felfegyverezni, ugyanekkor valamennyi nyugati hírügynökség megemliti •- bár a hivatalos közlemény erről egy szót sem szól - hogy az értekezleten behatóan foglalkoztok Kina kérdésével, valamint a Tito-klikk helyzetével. Érdekes megemlíteni, hogy a tanácskozások befejez 4-- után a londoni rádió hosszú kommentárban bizonygatja, hogy Bevin mindig is "barátian kezelte" a német kérdést > ő volt az, aki ily ugatná m et országnak az Bur°pai Tanácsba való felvételét igazoltáéi tett javaslatot a leszerelés enyhítésére és általában a német kérdés tekintetében "hervadhatatlan erényei" vannak. y /Polyt.köv./
