Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. október/1

1949-10-01 [0334]

002?tfon spcnyel tábornok ujabb leleplezései a Tito-banda háború alatti árulásáról vo h Fi/b/Hné ró P r á g c , szeptember 30;/lITl/^ ..ntonio Gordon spanyol tábornok, az. utolsó kösturs-.SUI.gi spanyol kormány hadügyninisztcrhelyotteso, aki a második világháború időjén hosszabb időt töltött Jugoszláviában, a Rudó Právoban cikksorozatot kezdett, s ebben bebizonyítja, hogy Tito ők már a háború alatt az árulás útjára léptek, A lap pénteken közli Gordon tábornok cikksorozatának második részét. Cikksorozatom első részében a dinari arcvonalszakaszon lefolyt hadműveletekről és azokról a további ha dm üveletekről irtam, amelyeket ..Italában az ötödik offenziva gyűjtőnevével szoktak megjelölni. Mindezeknek a hadműveleteknek az ellentéte az általános hadműveletekkel a Rajk-biiiper folyamin tett leleplez6sok utan különösen jelentőségteljes. Véleményem szerint megcáfolhatatlan bizonyítékok szólnak am«llott, hogy ^ito és cinkostársai már ebben az -időszakban megerősítettők régi kapcsolataikat az amerikai ós a brit vezérkarral, s teljesen az amerikai ős brit katonai szervek parancsainak vetettek alá magukat C^voUvu. i.Iostani cikkemben megkísérlem, hogy áttekintést nyújt- . sak a negyedik támadás hadr".veléteiről anélkül, hogy az olvasónak térképre'' vagy tereptervrajza lenne szüksége, abban az időszakban, amikor Tito úgy döntött, hogy a jugoszláv haderők tevékenys.'gének súlypontját áthelyezi a dinari arcvonalszakaszra, tehát 1942 aégén, rendkívül megerősödött és fellendült a jugoszláv felszab .Oltási küzdelem, IToben az időbon uj egységek alakultak, A jugoszláv egységek ebben az időben a Titoféle vezérkar adatai szerint 152,oco harcost számláltak, ugyanebben az időben, ugyancsak a Tito vezérkar adatai szerint Jugoszláviában 36 német, ol.sz, bolgár és magyar hadosztály, továbbá a csetnikek és .usztasák sok egysége tevékenykedett, Zzek összlétszáma 660,000 ember volt, az arány tehát 5:1 volt ő "tengely" javára. Ilye r KJrülmunyck között Tito minden hadmüve le tőnek abból a tényből kellett volna kiindulnia, hogy erőinek összevonása azzal a voszodelcmmol fenyeget, hogy a számbo'li és technikai fölényben lévő fasiszta egységek bekeríthetik és szétzúzhatják a jugoszláv csapatokat, Tito ennek ellenére ugy döntött, hogy a dinári frontszakaszon összpontosítja erőit. ,;mint járható volt, Tito az Adriai-tenger fele i.nyúló előrenyomulás megkezdésének veszedelmes feladatat a hős preletár-egvségőkre bizta, _ /Folyt.köv./TL