Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. október/1

1949-10-09 [0118]

A hatalmas tömeg szétszéled, a budapesti honvédok pedig beszélgetnek a most bevonuló újoncokkal, elmennek a csaladokhoz. Elmesélik, milyen érzés a'magyar nép katonájának lenni és elmondják, milyen élmény s zámuirra a magyar népet szolgálni. Az apák, a szülök pedig szeretettel, szintűrajongva néznek a honvédfiuk arcára és talán mindnyájan arra • gondolnak, milyen szép lesz, ha fiaik felvehetik azt az egyenruhát, amelynek viselése dicsőség "inden magyar száméra. A fiatal újoncok vágyaikról beszélnek. Lehetek-o repülő? - kérdezi Somodi Miklós - Már eddig is sokat modelleztem, sőt vitorláztam is. - Ha a szervez veted megfelelő, akkor biztosaié he tsz - véilaszolja a honvédbajtárs. Néphadsoregünk mindenkit a képességeinek megfelelő helyre állit. Tricsi Sándor a MAVAUT-tan ^dolgozik. -Nagyon vártam már ezt a pillanatot - mondja. - És tudom, hogy Néphadseregünkben szolgálni öröm és dicsőség. Koblenz Jó

zs

c-f a Ganzban géplakatos. Neki a gépkos si voze- tés hoz lenne kedve. Lukács László honvédbajtárs válaszol kérdéseire. A beszélgetés eredménye: a fiatal újonc kijelenti, alig várja már, hogy magára ölt he sso az egyenruhát-, mert annyi szépet hallott most a honvédség életéről, hogy nem is tudja, meg tud-o majd válni a hadseregtől. Del fölé ismét összegy ülekozik a falu lakossága.. Térzene van, majd a sportpályára mennek. Most ovatj ék fel azt az uj öltözőt, amelyet a hároméves terv adott Monor spor t jéinak. Ezután jön a nagy élmény. A már sok sikert látott kulturgárde. mutatkozik"be. Forró taps, határtalan lelkesedés a köszönet. M

0

nor lakói: a fiatalok és oz örogek cgyorént uj gondé lat okkal, uj élméany c 1 ghz dago dnak ezen a napon. Szivükhöz még közelebb korült a Magyar Népha dsorcg./MTl/