Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. augusztus/1

1949-08-06 [0330]

/Arutjunj an a Gazdas agí es Tar agaram, i'anacssrn., »^«ioiyt«/ i'or jwvjw/i*y Q Ili nen hiszünk - hangoztatta Arw.tjun.jan - abban as előéletben, hogy vannak született bűnösök,, ITagyrr. értékelünk minden embert , raég azt is, aki büntetendő cselekményt követett cl. feladatunknak tart juk,"hogy ez okot visszavezessük a dolgozó társadalomba. L szovjot politika arra irányul, hogy az elítélteket átneveljo és önkéntes bekapcsolódásra birja a ssocialista épüésbc, ne m pedig arra, hogy az elitéit c.

1 olcs

0 munkáját kihasználja. Az elitéltek átnevelésénck szovjet rendszere kitűnő eredményekre vezetett. A szovjet küldött ezután részletesen ismertette az Oroszországi Szovjet Ssocialista Köztársaság törvényét, amely szabályozza a foglyok javitónunkára fogásat. Es a törvény kizárólag elitéltekre vona\ kőzik és egyáltalán nem szabályozza a szabad állampolgárok munkáját. Ennél fogva az emiitett törvény csak igen korlátozott számú személyre vonatkozik Azokban a nyilatkozatokban, amely-ket a brit küldöttség nemrégiben újságíróknak adott, azt állitották, hogy a Szovjetunióban a foglyokat maghatározott gazdasági cólokból

t

egyes iparagoknak más országokkal való versengése as Íjából dolgoztatják. Megkell állapitanom - folytatta Arutjunj an - hogy az angol kiküldőt telije vádjai nevetségesek. Amikor az újságírók kérdést intéztek a londoni kereskedelmi minisztérium hoz, "milyen országokban o.lcs

u

bbok a. szovjet cikkek az angol cikkeknél?" - nemleges választ kaptok, - • A kényszerqmka kérdésónok a Gazdasági és Társadalmi Tr.nács nyolcadik és a mostani kilcnsedik ülésszakán történt megvitatása során - folytatta Arutjunjon - nézetkülönbség merült feli azzal kapcsolatban, vájjon kényszertŐLjjoentes-. c. munka, azokban a.z országokban, omolyckbea^azdag földbirtokoJ?\a.Jiak, akol gyárdc, a bányák, a pénzintézetek, a vasutak és minden egyéb termelőeszköz magántőke sek kezén van és'.ahol a munkások ós értelmiségi dolgozok munkájának gyümölcsét nagytőkések és milliomosok vágják zsebre, miközben a munkások ós értelmiségiek teljes mértékben a nagytőkétől függenek« A rabszolgaság modem formai - folytatta Arutjunj an a bér-rábszolgaság, a munkások és parasztok millióinak kényszermunkája a t emelőeszközök et megkaparintott nagytőkések érdekében. Abban az esetben, ha maroknyi nagytőkés kezébe kaparintja az összes termelőeszközöket, a dolgozok - munkások és tisztviselők - kenytelende nom maguknak, hanem •ásóknak dolgozni. A munkások milliói nem azért járnak dolgozni a tőkésokjgyáraiba, mert nem akarnok szabadok lenni és maguknak dolgozni, hanem azért, mert nincs más lehetőségük és kénytelenek a kapitalistáknak dolgozni. Ebben oz értelemben munkájuk kényszermunka. kénytolonk dolgozni' nem saját dearatuk, nem saját választásul: szerint, hanem olyan munkát kei végezniök, amivel megbízzák őket, különben kányér nélkül maradnak. •• /—-.4- *ZKmm / i