Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. július/2

1949-07-28 [0329]

/Az EHSz ge«dnsáGÍ ós társodolmi,,,3,folyt./ Tor 3y/Sp/P PA A móoodik világháború előtt Hő2.ohdio ó von te 15o millió dollár értékű nyors anyagot importált Indonéziából * Anglia Indonőziából mcgfololü ellenérték nélkül évente nca kövesebb, mint 75o nillió dollár hasznot húzott, Sajtóközlemények szerint feltételezhető, hogy a venezuelai kőolajipart ellenőrző idegen monopóliumok évente többszázmillió dollár hasznot vágnak zsebre. Azok a jövedelmek, melyeket a gyamatositó államok az elmaradt o rssogokból és kerülőtökből huznek , tőkebofcktotéoi forrásul ozolgálhatiiának ezen országok gazdasági fejlesztésére, ITcm véletlen, hogy néhány külföldi lop a technikai segélynyújtásról xzóló ara erikai tervet gazdasági gyarmatosító programnak jellemzi* A gyarmatosító programot mindig a "civilizáÜLe szorxpéről" stb, szóló virágnyelvvel kendőzték, Truman clnoknok az elmaradt térülőtök sogólyczésőről szóló ós a kongrosszushoz intézett üzenete a gyarmatosító politika tipikus példája. Az amerikai töke nem jótékonykodásból tördkssik ezekbe as országokba behatolni s nem az a oéljo, hogy emelje az elmaradt országok lakósságánák életszínvonalát - amint azt az amerikai propaganda állit ja* Ha az amorik-i monopol tőkéseket jótékony colok . vezetnék, mindenekelőtt az Egyesült Államok lakosságának életszínvonalát kellene emelniök* Az amerikai gazdasági sogó lynyujtási program célja az amerikai monopol tőke nagy jövedelműinek biztosítása, a legkedvezőbb feltét lok mellett a világpiaoon. Figyelembe kell verni - folytatta Arutjunj'an - hogy a háború után az erő_k viszonyában nagyobb változások történtok a világpiacokon» Egyes gyarmati államok - Anglia, Franciaország, Belgium ós Hollandia - a háború következtébon jelentős mértékben meggyengültök és gazdasági, valcmint pénzügyi szempontból függő viszonyba kerül tele az Egyesült Államoktól, A gyarmat olc mostam feleSBtása nem felel mog a "világpiacok erőviszonyainek, Sz arra kosztot! oz .amerikai monopóliumokat, kogy gyarmati birtokokra tegyenek szert, hogy a wáeodik világháború után uj erőviszonyt teremtsenek a gyarmatosító államok között* A ilorshrjl-tcxvbcn ó s as Bssakatlaxti Egyezményben egyaránt megnyilvánul az amerikai tőke törekvő se, hogy behatoljon as ojirópciországok gyarmataiba. Ennek alátámasztására elegendő rámutatni a nyugateurópai országok ós az Egyesült Államok között m egkötött Marshall-terv egyozmény 5« •ikkolyérc, amely biztositja az amerikai monopóliumoknak a nyugatcurópai országok gyarmitalba való. behatslásit,