Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. július/2

1949-07-28 [0329]

/fcccaoo mgkrpja c. vérdijat, ..folyt,/ Tor LJ/PÍVP Me Mint látható - jegyzi meg n Kovojo Vromja előliéssitik a talajt, hogy Prrnco uralmi rondazorét hivatalosan io hoz á«satolják G morshollizált demokráciához* A folyóirat 'ezután emlékestet, hogy Attlco ÓD Bovin 32o millió dolláros kereskedőim! szerződést kötött Francéval, a frrnéia kormány pedig 4o millió dollár hitelt nyújtott neki, A lep ezzel kapcsolatosan rámutat, hogy rz omorikrA, engol és francia bankárok érdemei fejében nrgylolkii juttatásokban részositik a fasiszta BsBrxiyctogot, /MTI/ A Szakszervezeti Világ szövetség ipari szc.t^táyai o JŐ sitik a munkásság nemzetközi szolidaritását Tor AK/á/Jné/Gy III M o s z k v a . július 28,/TASz SZ/ A szovjet sajt* foglalkozik a sstrajkmosgrlom fcllondülósável a kapitalista országokban, A "Trud" szemléire ja a munkásosztály mugélénlailő karéi tevékenységével kapcsolatból megállapítja, hogy sok sztrájknak nemcsak rz elkeseredettség és a kitartás a jellemző vonása, hanem a baráti, nemzetközi szolidaritás is* A cikk irója példaként többek közt fölemlíti a londqni dokkmunkások sztrájkját. A ken add. tengerészek támogatása a dokkmunkások részéről uj erővel mutatott rá as angol munkásság készségérc, hogy nomosok a saját osztályérdekeit hajland^ védeni, hanem a dolgozók nemzetközi szolidaritását is* A "munkáspárti" kormány mozgósította oz államgépezetet a sztrájk .letörésére ós elrendelte a szükségállapotot. A dokkokba katonaságot küldött, cicik a sztrájktörők szerepét töltötték be, Anglia ur alkod* köreinek eme kisérletei azonban bia.bavalóknrk bizonyultak, - állapit ja meg a Trud. A kanadai tengeré székkel és a londoni do kkmunkásokkal ,szolidaritásban az algiri kikötői munkások is megtagadták az engol hajók kirakását. Hasonló módon nyilvánítottál: szolidarit ás ukat Marseille és JDuifr.erq.ue munkásai is. Az elmúlt hetek legjelentékenyebb 3ztrájkmoz

0

almoi krzé t .rtozik a 24.000 ausztráliai bányaounliás sztrájkja. Ez a sztrájk bizonyltja, hogy a jobboldali szakszervezeti vezetők befolyása a munkáoo ezt .ily soraiban egyre ©sokkon, A sztrljko t as ausztráliai szakszervezeti vezetők akarata ellenerő kezdték meg. Az országban a dolgozók tömeggyüléseken határozatokat fogadtak el, melyekben a szakszervezeti alapok zárolásiról sz^io drákói munkásellenes törvények eltörlését követelik, valamintazt. hogy addig folytassál: a sztrájkot, nőig szabadon nem bocsátják a letartóztatott szakszervezeti vezetőket és meg nem javítják a sztrájkoló bányászok olotvissonyri t. /Folyt ,köv,/ |_ p