Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. július/2
1949-07-20 [0113]
t ei'őfi szellőmében mérjük a megsemmisítő csapásokat a nép ollenségeire LL,Í/SH/P Ka Petőfi Sándor halálának leo, évfordulóján a mindenfajta ©Ínyemás alól felszabadult a jövőjét magának alakító magyar nép ünnepli a nagy költő ós forradalmár emlékét. Ami Petőfi és a történelem uj :korszakába lépő magyar nép egymáshoz való viszonyát lényegében meghatározza: a felszabadulást követő évek ós a 48/49-6 3 ferradalora Ó3 szabadság harc éra közti eleven kapcsolat. A felszabadulást követő időszakban arról volt szó: a forradalmi népi erők, a munkásésztály * vezette dolgozó nép kezébe kerül-e a hatalom, vagy pedig a burzseá reakció győzedelmeskodik és újból, immár harmadszor elvetéli a nomzotl .sor3kérdésok forradalmi megoldását. Hogy ez a harc a munkásosztály vezette dolgozó nép győzelmével végződő tt, azt mindenekelőtt a hatalmas Szovjetuniónak köszönhetjük, amoly nemcsak fölszabadította népünket az évszázades iga alól, do a burzsoá-fasiszto erőszak-szervezet összozuzása után puszta jelenléte lehetetlenné tette, hogy a reakció rendezze szétzilált sorait és hátbatámadhassa a fiatal magyar demokráciát. A győzolom biztosítéka volt a Magyar Kommunista Párt, majd a munkás esz tály egységes lenini pártja, a MDP, a moly a lenini-sztálini tanításokat alkalmazva, újra ós ujrgí szétzúzta a reakció el.-anforradalmi próbálkozáséit, i)j éles fegyver volt e magyar kommunisták kezében a 48-as forradalom_ harcainak sok-sok tapasztalat , s különösen a 48-as forradalmi balszárny ós vezére, Petőfi Sándor előremutató, kérlelhetetlen elvi szilárdsággal vívott harcának sok tanulsága., Petőfi peldáj.a arra figyelmeztette a magyar kommunistákat, hogy a forradalmi átalakulás időjén forradalmi éberséggel, kísérjek f Így ölömmel a reakció ellenforrad'-Imi próbálkozásait s hr.gy a milliós tömegekre támaszkodva vívják meg a harcot n hatalomért, Nézzük meg, milyen álláspontot foglalt el Petőfi ©ly dönte kérdésekben, mint amilyon a tömegek harci mozgósításának kérdése, a forradalmi éberség és a szólsőbal-vezetto nemzeti egység kérdése. Március 15. nem a reformkor betetőzése volt, amint azt a polgári történészek igyokoztek bizonyítani. Március 15-o minőségileg ujat jelentett a magyar történelemben. MárólU3 15-o népi forradalmi beavatkozás v>lt a liberális nemesség reformmozgalmába. A minőségileg uj 5 a népi tömegek s a tömegeket harcra szervező forradalmi jakobinus-szervezet a Közcsendi Bizottmány megjelenése a harci porondon. Ezt a minőségileg ujat személyesítette meg Petőfi 3.<ndor, aki továbbfejlesztetted tömegek hercramo zgo 3 itásának politikai fegyverét. A Petőfi és társai vezette Közcsendi Bizottmány egymás után^hívta össze Pesten a nőpgyülésokét, a a posti munkáslegények, az értelmiség, s a környékbeli parasztik tömegerejére támaszkodva vivta a harcot a következetes forradalmi demokráciáért: kifelé az o'sztrak-nómat Habsburgiga megalkuvás nélküli lerázásáért, bofolé a következetesen végigvitt polgári forradalomért, \C
