Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. június/2

1949-06-20 [0327]

K 4,kiadás 1949 június 2o. éra : poro. /A második világháború fényesen beiga zolfca., .3.foly t,/ Jlki Cs/Hü/P KI A sztálini stratégia megtalálta r gy öze lom' ogyödülholyos útját. Megteremte tto. a hadműveletek irányításának uj formait os módszereit. A tervek kidolgozására számba vette saját országa reális lohotöSügoit, OSapa tel képességeit ós számolt oz ellenség tónylogos lehetőségeivel. Ez biztosította a sztálini stratégia terveinek realitását, teljesíthetőségét os a hadműveletek oikoröt. A háború, eredményei megmutatták, hogy o sztálini stratógia uj,'eredeti herei formákat ós módszereket tudott találni és nagy sikerrel oldotta meg a támadás ós védő lom irányításinak alapvotö kérdéseit. A sztálini stratégia klasszikus példát mutatott orra, hogy mit jolont az aktiv védelem os ellentámadás megszervozése, az ellenség npgy osopor t jainak bokori téoo és felszámolása és a korszorü hadvezetés más 'problémáinak megoldása. A sztálini stratégia haladó jel lógót mindenekelőtt a szovjet rendszer es a szovjet 'ideológia, haladó jellege határozza meg. A sztálini stratégia a hatalraas szocialista tervgazdaságra támaszkodott és arra. a segítségre, amolyot.éa Szovjetunió országainak sokmilliós lakossága nyújtott a f egyvoro s.öröknek. Ez abból kö vetkőzött, hogy a huboru' céljai teljes összhangban voltak a szovjet népek érdekeivel. A szovjet stratégia, ereje abban rejlőtt, hegy ez összes stratégiai tervek kidolgozását ós végrehajtását ozemélyósen Sztálin generalisszimusz irányította, akinek katonai zsenialitása ragyogóan megnyilatkozott a háborúban és joggál vivta ki az egész világ clismeréoét. A szovjet nép baszkon novozi sztálini stratégiának rz t a stratégiát, amoly a szovjo t'államot és hadseregét o történelem legnagyobb győzelméhez vezette, /MTI/ •

;

A nyugati hatalmak képviselői nem tudtad: lepel mögé rejteni igazi arcukat" - Az Isvesztija a Külügy mini sz t erek Tanácsáról I br/Sk/p KI M o s z k v a , június 19. /lASzSz/ Az Izvoszti ja iiirongyarázója a. "N.: nzciközi kérdésekről" cimű rovatban ezeket irja: A Külügyminiszterek Tanáosa párisi lile sszakának h r:;m hete tartó ülései meggyőzően biz.'.nyitják, hegy a nyugati hatalmak Nőmetorszeg ss^tszaggatásara irányuló politikájukat makacsul szembehelyezik azzal a feladattal, hogy a..német kérdést a Jaltában és Potsdamban létrejött egy ozmény oknpk megfelelően, demokratikus módon rendeszek, A párisi ülésszak f c jlcnény cinek vizsgálata al apján nem lehet más mogullá, itásra jutni, mint hogy Acheoon, Bevin és Sehuman minden erőfeszitóse nem annyira, a tárgysorozatra tűzött kérdés megoldására,'kanom-- cllonkozőiog - a megegyezés lehetőségének kizáráköára;.ij^^iii^ JlQlskJs&t, /