Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. június/2

1949-06-22 [0327]

K 32.kiadás 1S49 Június 22. 22 óra 3© p, 4 párisi értekezlet tanúsága: fokozni kell a népek harcát a békéért SzIB t 139 PJ/e/P ré Iví c s z k v a , június 22. Minden "pesszimista" számára, aki kőn Óhajtotta éé előre w

megjósolta" a párisi értekezlet "teljes kudarcát", a külügyminiszterek -tanc-csának július 2o-án véget ért ülése vereséget jelenvett - ifja Mirov, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa. Ilyen ^pesszimista" állast foglalt el az értekezlet előestéjén és munkája alatt az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország reakciós sajtója. Az egyik

t

haladcasellemü angol lap, jellemezve a megfizetett ujságir°k magatartását - akiknek egyenesen érdekül,: az általuk folytatott nagyhangú háborús nirvorés - azt irta, hogy ezek ugy tekintenek majd az ülésen elért bármilyen megegyezésre, mint "személyes sértésre", mint zs eb ük elleni merényletre, mint j óvod elmük elleni támadásra. A külügyminiszterek tanácsa értekezletének résztvevői nem egyeztek meg az alapkérdésben: Németország politikai és gazdasági egységének helyreállításában, mert a nyugati hatalmak képviselői következetesen elvetették a szovjet'küldöttségnek e kérdésben beterjesztett őpitőszellemü javaslatait., A Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa felsorolja azokat a réz létkérdés eket, amelyekben a nagyhatalmak képviselői megegyezésre jutottak és rámutat, hogy bár a külügyminiszterek párisi értekezlete nem vezetett Németország a nyugati hatalmaktól végrehajtott kettószakitásanak fels zámolásóhoz ós nem biztosította a békeszerződés megkötését Némiorszaggal, ennek ellenére a békéért vívott haroban jelentős haladás történt* A United Press párisi tudósítója a külügyminiszterek párisi értekezletének eredményeit értékelve,a külügyminisz^ terek zárt ülésének napján, június 2o-án azt irta, hogy "a négy nagy zárónyilatkozata az első fontos megegyezést jelenti a Szovjetunió ós • • a nyugati hat; Írnak között a 3© honapja tartó veszélyes hidegháborúban.. Ez a megegyezés felülmúlta a legnagyobb reményeket is, amelyekkel a nyugati hatalmak külügyminiszterei ogy begyült ok". Az amerikai tudósító - aki figyelemmel kísérte a párisi értekezletet - ilymódon kikottyantotta :a nyugati hatalmak külügyminiszterei anélkül gyűltek össze, hegy a kegkevésbbé is kívánták volna a megegyezést. LJacGormiok, a NowYork Times párisi tud°sit^a

f június 2o-án azt irts,, hogy a párisi értekezlet "két fontos tényt tárt fel. Először: a nyugatnak még nincs elogendó ereje arra, hqgy tényleges változást idézzen olő a Szovjet külpolitikájában, másodszor* agyi?: fél som tud anélkül működnij hqgy ne lágyon valamilyen kapcsolata, a másik féllel". , -r /Myt köv / \