Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. június/2

1949-06-21 [0327]

A Szovjetunió elleni támadás napja... 1.folyt,/SSIB t-122 Vö/Si/Gy KI Ka szemügyre vesszük ezeknek a nepoknak angol és amerikai sajtóját, akkor nem nehéz meggy őz ődnünk arról, hogy a nyugati "katonai tekintélyek

1

' többsége a hitleri hadsereg gyors győzelmét jósolta. Nemtsak a hitleri hadvezérek számítgattok Moszkva elfoglalásának időpontját, hanem az angol-amerikai reakciós tollnokok is ugyanilyen feltevéseket hangoztattak. L valóság azonban teljesen mást hozott: a hitleri hord ókat s zét ve rt ók i<los zkva a latt. Ma már senki előtt sem titok az a tény, hogy ühurchill, az angol, nagytőke érdekelnek képviselője,szándékosan halogatta az európai második front megnyitását. Az angol-amerikai imperialisták arra t orekedtek, hogy a: .hitleri Németország és a Szovjetunió kölcsönösen kimeritsc egymás erejét. A második front hiányában alnémet fasiszta hóditók minden erejüket a Szovjet Hadsereg ellen dobhatták harcba és előretörtek a Volgáig. Itt a hősi Sztálingrád falai alatt bontakozott ki az az óriási küzdelem, amely a második világháború fordulópontjává vált. A zseniális sztálini stratégiai terv eredménye képen szétverték a németek 300.000 főnyi hadseregét, a Szovjet Hadsereg ellentámadásba ment át, kiűzte a h°ditókat a Szovjetunió területéről és megkezdte Európa felszabadítását. Világossá vált, hogy a Szovjetunióba saját erejéből, Anglia ós az Egyesült Államok segitsége nélkül is cl tudja foglalni egész Németországot és fel tudja szabadítani Franciaországot, Csupán okkor nyílt meg a második front, miután a Szovjet Hadsereg három éven át egymagában vivta győzelmes harcát a hitleri hordákkal. Már a háború idején voltak nézeteit érések a Hitler-ellenes koalioic államai közölt a háború 'céljait és a háború utáni béke rendezés feladatait illetően. A Szovjetunió a demokratikus rend helyreállítására, a fasizmus felszámolására és a Németország részéről bekövetkezhető ujabb támadás megakadályozására törekedett. Az Egyesült Államok és Anglia más célokat tűzött maga elé; a versenytársak kiküszöbölését a világpiacokról és uralmi helyzetük megszilárdítását. A háborús r célokban mutatkozó különbség különösen megnyilvánult Németország meghódolás a után. A Szovjet Hadsereg nem hódítóként, ha nem felszabadi tóként lépett Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Ausztria területére. A Szovjet Hadsereg általa fasiszta, iga alól felszabadított országok előtt megnyílt minden lehetőség a szabad demokratikus fejlődéshez, /Polyt.köv,/