Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. június/2

1949-06-17 [0111]

/Haroo Íjunk bátran én köményen.. .Z,folyt,/ D/Oná/Gy 13 MiháOyfi *.-rnő nagy tapssal fogadott megnyitója után felcsenő-.ültek a Himnusz hangjai, majd Paul Eluare;, a világhírű • franoia költő lerótt az emelvényre, hogy üdv&álje a békokonferenoiát. - A béke hivő:', páriái világkongresszusának franoia bizottsága nevében szeretettel k-. szóntön a budapesti országos bekokonferenoiát - kezdte beszédet - , de ugyanakkor szeretettel üdvözlöm a magam nevében az egész magyar népet; üdvözlöm azt a tiszta derűt, amely végig ömlik ezen a szép országon, azt az, igaz., boldogságra és szabadságra törő csodálatos akaratot, amely lőagyarorszug ege alatt tündököl, - Amikor a magyar éke értekezlet előkészítőbizottsága azt kérte tőlem, hogy vegyek reszt ezen a békekonferencián ós itt szólaljak is lel, azt mondtam, képtelen lennék egyébről beszélni, mint arról, ami most egész valómat eltölti, mert a most elmúlt két hét folyamán, mintegy viollanásnyi idő alatt, életemnek egy egész korszakát - és nem is jelentéktelen korszakát - éltem át; szinte uj embernek érzem utána magara. Olyan országból jövök ide, amely megnyugtató, vigasztaló ellentéte a gyűjt öt óboroknak, gulyán országból j 'vök, ahol. a

z élet tudni sém akar eÍny omátásro1 ás halálról: szabad. Görögországból jövök, Hevesen éreztem itt, hogy a müveit ember első torm® zeti törvénye, hogy küzdjön a szabadságért ós a békéért. Elfogott a mély tisztelet az emberiség győztes ifjúsága, előtt, a jövőben való ilyen bizalom előtt. - Görög«rszágban két arca van a val°ságnak: az , amelyet a h°hérok,a borzaliaak mutatnak és az, amelyet a hősök és. a remény Görögország földjén meg sem lehet számolni az Oradour és Lidioe módjára felégetett falvakat, a keresztre feszített embereket, Ha az ember kérdezgetni kezdi a. hegyekbe menekült feketeruhás .öregasszoriyokat, valaiaer.nyi ele ugyanaz a borzalmas látómás idéződik fel: S,

A osendőrök megülte]-: a. férfiakat" megkínozták, meggyalázták az asszonyokat és felégették a falut megölték a 'fiamat, agyonverték a lányomat elhurcolták az emberekot, engem azért hagytak ott, mert .már halottnak hittek - tizenegyen voltunk a családban, magam maradtam, a lányomat ötször is megverték - anyaszült meztelenül h agyt.ak ott bennünket, 'vaktában öldököltek.

1

'' - Legtöbbször nem is panasz száll beleiül:, hanem keserű átkok végtelen sere-, olyan, amilyet cseh emberre azorni lehet. De mosolygó szájjal bizonygatják: "Megmentj''ük a hazánkat, ío kell v^rai a fasisztákat... Mondjátok el mindezt ti is otthon.Ss mutatják, hogy legyőzhető! len a hős öle serege, aki:: tudj; miért harcolnál: és akik bíznak a győzőiéi